Hírek

Külföldi babérokra tör a magyar búza

Egyre több ország jelenik meg a globális gabonapiacon, így Magyarországnak szinte csak a minőségi kategóriában lehet keresnivalója. A "Pannon búza" védjegy idén nyáron el is nyerte az európai oltalmat, de ez önmagában nem elég a sikerhez, meg kell ugyanis teremteni a szállítási és finanszírozási feltételeket is. Ágazati szakértők szerint bízni lehet abban, hogy a kiváló minőségű magyar búza világszerte keresett lesz, és így Magyarország a prémiumkategóriában újra ismert tényezővé válik.

Létrehozva:

|

Magyarország valaha a világ egyik vezető gabonapiaci szereplője volt, de manapság már csak itthon hisszük azt, hogy a magyar búza fogalom a határainkon kívül is. A magyar termelők természetesen így is nettó exportőrtök, de a további bővülés akadályokba ütközik egyebek mellett a tengeri kikötő hiánya, illetve a piacra belépő olcsó terményt kínáló országok miatt.

A következő években ezzel együtt is lehet keresnivalónk a világpiacon, az iparági szakértők szerint elsősorban az átlagosnál jobb minőségű, az idén márkanévvel is ellátott Pannon búza révén.

Tárolási és időjárási problémák

A magyar búzának lenne helye a világpiacon, a legnagyobb gond, hogy nehezen jut el oda, Magyarországnak ugyanis nincs tengeri kikötője, ahonnan könnyen el lehet szállítani a terményt. A tengeri kikötő hiányáról és a szeszélyes időjárás miatti hatalmas termésingadozásokról Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének vezetője beszélt a napokban. A szervezet elnöke arra panaszkodott, hogy hatalmas a magyar versenyhátrány ezen a téren: a nagy búzatermelő államok közül soknak a partjain ugyanis sorban állnak az óriási búzasilók, ahova csak megérkeznek a hajók, beöntik a gabonát, és már viszik is a búzát a célországba – de a magyar gabonának nincsen meg ez a lehetősége.

A szakértők szerint fejleszteni kellene az exportlehetőségeket, tengeri kikötőkben kellene a magyar kereskedőknek partnerséget kialakítaniuk. "A tengerparti tárolókkal, és különböző szállítmányozási cégekkel történő együttműködés jó kitörési pont lehet. Az árversenyben jelenleg alulmaradunk, mivel más búzatermelő országokhoz képest a magyar gabona árát megdobja a szállítási költség, ez tonnánként 10-25 euró hátrányt jelent" – mondta az [origo]-nak Tóth Péter, az Agrár-Európa Kft. vezetője, aki kiemelte, elsősorban ágazaton kívüli közgazdasági tényezők rontják a magyar búza versenyképességét. A társasági adószint, a jelentős közterhek miatt is nehéz kedvező áron kilépni a nemzetközi piacra.

Vancsura József szerint ugyanakkor a magyar búzatermesztők és kereskedőknek meg kell találniuk a piacokat, így például érdemes a Közel-Keleten és a Balkánon a meglévő piacokat fejleszteni. Vannak azonban olyan piacok is, amelyekben nem feltétlenül érdemes bízni: tavaly például Magyarország 500 ezer tonna búzát exportált Indiába, de az indiai és kínai piac szerinte a nagy távolság és a szállítási költségek miatt nem szolgálható ki gazdaságosan Magyarországról.

Nevezés a prémiumkategóriába

A szektor adottságai olyanok, amilyenek, kitörési pont lehet a minőség: az iparági szakértők nagy része szerint egy prémiumkategóriás márka kiépítésével Nyugat-Európában is stabil, megbízható partnerként léphetne fel a magyar agrárium.

Az egészséges táplálkozás előtérbe kerülése miatt a világpiacon egyre nagyobb igény mutatkozik a kiváló minőségű búzára, ezért különbséget tesznek a búzafajták között. Ha labdába akarunk rúgni a következő években, akkor mindenképpen minőségi termékkel kell megjelenni. A nagy búzaexportáló országok példája mutatja, hogy a gabona világpiacán márkás termékkel akkor lehet megjelenni, ha amögött egy jól szervezett búzavertikum található.

Ez magába foglalja a minőségi standardok és áruosztályok felállítását, a nemesítést és fajtakiválasztást, a szakszerű termesztést, a szigorú átvételi rendszert, a gondos tárolást, feldolgozást, a minőség és a termelési folyamat tanúsítását és a jó marketinget. Ennek érdekében dolgozták ki a szakemberek a Pannon búza védjegyet. A Pannon búza márkát, amely a tömegterméktől jobb minőségű. Ez az első lépés ahhoz, hogy prémiumkategóriában is versenyezhessünk, de ahhoz, hogy a Pannon búza világszerte ismertté váljon, évek kellenek és rengeteg marketingre fordított pénz is szükséges.

Vancsura szerint mindezen felül szükség lenne egy egymillió tonnás tárolókapacitás kiépítésére is, amivel a magyarországi búzatermés és búzaexport – időjárás miatti – hullámzását ki lehetne simítani, a kiszállítást egyenletessé lehetne tenni. "Idén várhatóan csak egymillió tonna búzát tudunk ugyanis exportálni, míg tavaly két-hárommillió tonna volt a felesleg, és ezzel a hullámzással Magyarország nem piaci szereplő, hanem inkább csak zavarja a világpiacot" – jegyezte meg Vancsura.

 

A magyar búza újra ismertté válhat

 

Az említett tényezők mellett az is indokolttá tette egy magyar búzamárka létrehozását, hogy kereskedelmi mennyiségben nagyon nehéz lehet találni "homogén", azaz azonos minőségi szintet képviselő búzát Magyarországon. "A Pannon-program megalkotói célul tűzték ki, hogy a hazánkban termő búza, az abból készült termékek minél nagyobb hányada az eddigieknél jobb és egyenletesebb minőségben, tanúsítvánnyal kerüljön kül- és belpiacra és így többletjövedelmet biztosítson a búzát forgalmazó cégeknek" – mondta az [origo]-nak Bedő Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének vezetője, aki egyúttal hozzátette: kedvező esetben a világpiacon is szép karriert futhat be a Pannon búza.

Drágábban adható el a Pannon búza

Nem arra kell gondolni, hogy világszerte mindenki a Pannon búzából készült termékeket fogja fogyasztani, az azonban reális célkitűzés, hogy a globális búzapiacon szerény, de stabil részesedést hasítson ki magának Magyarország. A világ legjelentősebb búzatermelő országaiban már számos búzamárka létezik, például csak Ausztráliában 25 védjegyet különböztetnek meg. A kiváló terményt exportáló országok búzaminősítő rendszereinek összehasonlításával a kutatás résztvevői arra jutottak, hogy a magyar búza nemzetközi elfogadhatóságának javítása érdekében az osztályozó rendszert leginkább a kanadai minősítési rendszer paramétereinek felhasználásával érdemes kialaktani. Két típusú Pannon búzát hoztak létre, a Standard és Prémium kategóriájút – a nevekből is látszik, hogy az utóbbi képviselő a jobb minőséget.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének ügyvezető titkára szerint a prémium kategóriából évi 150-200 ezer tonna, a sztenderdből 500-600 tonna remélhető távlatilag. Fontos azonban, hogy ezeket a mennyiségeket stabilan állítsuk elő, és szállítsuk a piacra, ehhez megfelelő tárolási kapacitásokra és finanszírozásra van szükség.

Komoly gondot okozott ugyanis, hogy a pénzügyi válság kezdetén a bankok elkezdtek kivonulni a búzatermesztés finanszírozásából, hiszen az árak jelentősen estek, és így komoly veszteségeket szenvedtek el a piac szereplői. Petőházi hangsúlyozta, hogy a Pannon búza kategória bevezetése idén kezdődhet meg a nyugat-európai piacokon. A prémium kategóriával szerinte komoly árelőnyt érhetnek el a magyar termesztők, akik közül néhányan már most is képesek erre, de a Pannon búza védjegy neve alatt a szektor sokkal több szereplője is nagyobb haszonnal értékesítheti terményeit.

A Pannon búza két szempontnak biztosan eleget tesz, egyfelől megfelel a nemzetközi minőségi elvárásoknak, ráadásul a magyar búzatermelés hagyományait és előnyeit magában hordozza. Bedő Zoltán kiemelte, nem kell arra gondolni, hogy a Magyarországon termő összes búza megfelel majd a Pannon búza követelményeinek, már annak is örülni lehet, ha a teljes mennyiség 5-10 százaléka prémium kategóriájú lesz, ugyanakkor legalább a fele érje el a Pannon standard minőséget. A remények szerint a külföldi piacokon marketingértéke lesz a Pannon búzának, ehhez azonban reklámozni is kell majd a terméket. Bedő Zoltán szerint a Pannon búza hosszú távon a mostaninál nagyobb piaci körben lesz értékesíthető, a tömegbúzánál magasabb áron.

Csak itthonról származhat

A kutatóintézet igazgatója elmondta: jelenleg a magyar búzának a legfontosabb célpontjai a balkáni térség államai, Olaszország, Görögország, újabban pedig egyes közel-keleti országok. Ha a Pannon búzát sikerül elfogadtatni a nemzetközi piacon, akkor évek múlva akár olyan nagy ázsiai országokban is megjelenhet a magyar búza, ahol egyelőre megtörhetetlennek tűnik az ausztrál és az amerikai búza dominanciája.

Az is a minőségi – ennélfogva drágább – búza termesztése mellett szól, hogy belépett a búza világpiacára Kazahsztán, amely gyenge minőséggel, de alacsony árakkal szerez magának vevőket – márpedig ilyen versenyzőkkel csak a minőség terén lehet felvenni a versenyt. Kérdésünkre, miszerint lehetséges lesz-e, hogy egy másik búzatermelő ország is Pannon búzát termeljen, Bedő Zoltán azt mondta: a védjegy előírásai között ott van, hogy ezt a márkanevet kizárólag a Magyarországon termesztett búza viselheti.

"Magyarország az egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező ország, a művelhető terület 64 százalékot tesz ki, míg a világátlag 7-9 százalék között mozog" – jegyzi meg Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója, aki egyben a kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség elnöke is.

A kérdésünkre adott válaszból kiderült, hogy a Pannon búza bevezetését a társaság – nem mellesleg az egyik legnagyobb ágazati cég – is támogatja. A Hajdú Gabona már most is exportál Nyugat-Európába, de a védjegyhasználat Lakatos szerint tovább javíthatja piaci esélyeiket.

 Forrás: Origó

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook