Hírek

Több termelői érdekképviselet az SPS bevezetését sürgeti

Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetését sürgető termelői érdekképviseleti szervezetek – az EU megerősítő jogszabályára is figyelemmel – ismételten kérik az Alkotmánybíróság elnökét, hogy a testület mielőbb foglaljon állást a köztársasági elnök beadványáról, hogy időben döntés születhessen a rendszer bevezetéséről.

Létrehozva:

|

Az SPS bevezetését szorgalmazó szervezetek véleményét tartalmazó közleményt a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) adta ki.
    
A közlemény emlékeztet rá: az Országgyűlés tavaly október 20-án törvényt fogadott el az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről és működtetéséről.     Ezt követően Sólyom László köztársasági elnök a törvényt nem írta alá, hanem annak alkotmányossági felülvizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a támogatási jogosultságok kisebbik hányadát megalapozó, úgynevezett "bázisidőszak" megállapítása nem az Európai Unió közösségi jogából következik, sérti a jogbiztonságot, ezért alkotmányellenes.
   
Az SPS rendszer bevezetését támogató mezőgazdasági termelőket képviselő tizenöt országos szervezet pedig közös levélben kérte az Alkotmánybíróság elnökétől a határozathozatal meggyorsítását, hogy az új rendszer ez év január 1-jén bevezethető legyen. Az Alkotmánybíróság a kérésre nem reagált, és azóta sem tűzte napirendjére a beadvány tárgyalását.
   
Az Európai Unió szabályai szerint a támogatási rendszer megváltoztatását a megelőző év július végéig be kell jelenteni az unió Bizottságának. Így az Alkotmánybíróság hallgatása az új rendszer jövő évben való bevezetésének a lehetőségét is veszélyezteti – húzzák alá a közleményükben az agrár-érdekképviseletek.
   
Jelzik ugyanakkor azt is, hogy az Európai Unió Bizottsága május 6-án elfogadott egy rendeletet, amely ismételten megerősítette az új tagállamok – köztük Magyarország – jogát arra, hogy az SPS rendszer bevezetésekor "meghatározhatnak egy, az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évét megelőző bázisidőszakot."
   
A Unió szabályai szerint – amit a csatlakozással Magyarország is elfogadott és az alkotmányában rögzített – a közösségi jog felette áll a tagállamok jogalkotásának. Ezért az EU rendeletben adott lehetőséggel való élés nem lehet a tagállam alkotmányába ütköző – tartalmazza a közlemény.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook