Hírek

Tej Terméktanács: magyar árut a boltokba

Az import élelmiszer gyakran azért olcsóbb a magyarnál, mert kedvezőbb üzleti feltételekkel értékesítik, hozzák forgalomba azokat, mint a hasonló magyar terméket a Tej Terméktanács szakértői szerint.

Létrehozva:

|

A szakmai szervezet csütörtöki közleménye szerint érdemes tüzetesen megvizsgálni sok esetben miért is olcsóbb az import élelmiszer, mint a magyar. Legtöbbször azért – emlékeztetnek a szakértők -, mert a környező országok a többleteiket rendkívül alacsony áron helyezik el külpiacon, ezzel is védve nemzeti piacaikon áraikat.
    
Továbbá az importnál a kereskedők minimális árrést – 1-6 százalékos mértékűt – alkalmaznak. A hazai élelmiszert gyakran 30-60 százalékkal is terhelik. Ezzel háttérbe szorítva a magyar termék forgalmát. A külpiacról származó termékek esetében nem kérnek bónuszt – azaz utólagos visszatérítés a gyártótól -, ami akár a beszerzési ár 15-30 százaléka is lehet a hazai termékeknél. Így a magyar áru akár 45-90 százalék árhátránnyal indul, azaz ennyivel drágábban kerül az üzletek polcaira.
   
Elgondolkodtató az is, ha megnézni – vélik a Tej Terméktanácsnál -, hogy mi a gazdasági haszna annak, ha magyar élelmiszert vásárolnak a fogyasztók.
   
A külföldi termékből az államkasszába csak az áfa kerül, de azt is a magyar vásárló fizeti meg. Jelenleg például a dobozos tejek 50 százaléka külföldi a boltokban. Az áfa-befizetést kivéve, ezen termékek után nulla forint az adóbefizetés. Az áru adótartalmát ugyanis a magyar fogyasztó megfizeti, de az a származási ország államháztartását gazdagítja.
   
Ezzel szemben minden belföldi terméknek jelentős munkabér és adó tartalma van, de foglalkoztatást biztosít, így megtartja a lakosságot és az agrikultúrát is. Ebből az adóból finanszírozzák például a közszférát, az oktatást, az egészségügyet, az államigazgatást, a nyugdíjakat, a családi pótlékot és a munkanélkülieket is. A hazai termék-előállításból képződik a közcélra felhasználható adók, járulékok: például az szja, a tb, az eho, a munkavállalói járulék, a munkaadói járulék, a társasági adó.
   
Példaként említik a terméktanácsnál: ha a tejipar éves árbevétele 250 milliárd forint, akkor ebből bér és adó formájában 75 milliárd forint kerül a költségvetésbe. Ha a külföldről származó termékek forgalma 80 milliárd forint, akkor viszont 24 milliárd forint esik ki a magyar kasszából. Ez nem hiányzik ? És ez a példa csak a tejágazatról szólt, hol van még a többi hazai élelmiszer ágazat.
   
A Tej Terméktanács azért harcol, hogy a hazai termékek kereskedelmi pozícionálása, fogyasztói megítélése jobb legyen. Megfelelő kontroll nélkül pedig ne kerülhessen az országba gyenge minőségű külföldi élelmiszer – emlékeztet a szakmai szervezet.

Forrás: MTI
 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook