Hírek

Kukoricacsata – Kulcsfontosságú GMO-döntés előtt az Európai Unió

Semmilyen "civilizált" eszköztől sem riadnak vissza az érintettek egy génkezelt kukoricafajta engedélyezéséről zajló vitában. A tét hatalmas: a magyar, sőt az európai mezőgazdaság sorsa is múlhat a közelgő döntésen.

Létrehozva:

|

Ma dönthet az uniós szakminiszterek tanácsa arról a tavalyi francia lépésről, amellyel az EU egyik legfontosabb agrárállamában, Franciaországban megtiltották a Mon810 nevű, génkezelt kukoricafajta termesztését. Magyarországon sokan figyelik a döntést, mivel az említett fajta nálunk is termesztési és kereskedelmi moratórium alatt áll, és a korlátozás feloldásáról vagy fenntartásáról márciusban dönt majd a tanács. A moratórium jelenleg öt európai államot érint, és a génkezelt haszonnövényekkel kapcsolatos szabályozás sorsa a többi tagállamban is döntő hatással lehet a mezőgazdaság fejlődésére.

A genetikailag módosított haszonnövények (GMO) kérdése régóta vita tárgya az EU és az USA között (a fajtatulajdonos cégek döntő többsége amerikai). Az EU kezdettől elutasító, mert egyrészt a GMO-kkal kapcsolatban nagyon sok a megválaszolatlan környezeti és egészségügyi dilemma, másrészt az európai fogyasztók kétharmada-háromnegyede mindenfajta génkezelt élelmiszert elutasít, így azok gyakorlatilag eladhatatlanok. Az USA a szabad kereskedelem korlátozásának vádjával fellépve a legváltozatosabb eszközökkel harcol az európai korlátozások feloldásáért. Ebben az Európai Bizottság is partner: a testület az áruk szabad áramlásának uniós alapjogára hivatkozva érvel a GMO-k mellett.

Európában 1998 óta egyetlen fajta, a Mon810 termesztését engedélyezték. Ebbe génsebészeti úton olyan gént ültettek, amely a kukoricamoly elleni méreg termelésére kényszeríti a növényt. Az elvileg hasznos tulajdonság a gyakorlatban nem sokat ér: a kukoricamoly sem Magyarországon, sem Franciaországban nem okoz jelentős kárt, ráadásul több vizsgálati eredmény is utal rá, hogy a rovarok egymás utáni generációiban kialakulhat a hozzászokás, azaz hatástalanná válik a méreg. Franciaország elsősorban egészségügyi okokra hivatkozva tiltotta meg tavaly a termesztést, ám a Le Figaro információi szerint ezeket a francia élelmiszer-biztonsági hivatal új vizsgálatai nem igazolják. Magyarország főként környezeti okokra hivatkozott, de a háttérben a mezőgazdaság érdekei is ott vannak, nevezetesen: olyan országból, ahol GMO-k termesztése folyik, a nem génkezelt növények is sokkal nehezebben jutnak be az uniós piacra a fogyasztók félelmei miatt.

A támogatók és az ellenzők közötti ütésváltások mindennapossá váltak a kulcsfontosságú tanácsi döntések közeledtével. A minap az EuropaBio nevű GMO-párti lobbiszervezet olyan jelentést tett közzé, amely a génkezelt haszonnövények európai termőterületének növekedéséről számol be, ám erről a zöldek kiderítették, hogy csaláson alapul: a növekedést csak úgy sikerült kimutatni, hogy a GMO-kat tavaly betiltó Franciaországot egyszerűen kihagyták a számításból.

Jelenleg egyébként hét uniós tagállamban – Csehországban, Lengyelországban, Németországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Szlovákiában – termesztenek génkezelt haszonnövényeket, az igénybe vett terület az unió teljes szántóterületének mindössze 0,21 százaléka (ennek háromnegyede Spanyolországban van). Tavaly két százalékkal zsugorodott a termőterület, 2005 óta pedig öszszesen 35 százalékos volt a visszaesés.

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook