Hírek

Még maradhat a termőföld

Nem javasolja az Európai Bizottság a külföldiek termőföldvásárlását korlátozó, 2011-ig – Lengyelország esetében 2016-ig – tartó átmeneti időszak lerövidítését az érintett hét új uniós tagállamban, így Magyarországon sem. Ezzel együtt Brüsszel bizonyos lépéseket ajánl a külföldiek földhöz jutását akadályozó szabályok enyhítése érdekében.

Létrehozva:

|

A tanácsnak elküldött bizottsági jelentés alapján elég valószínűtlennek tűnik, hogy változás történik az eredetileg megfogalmazott céldátumhoz képest, hiszen a tagállamok kizárólag Brüsszel kifejezett javaslatára, egyhangú szavazás mellett dönthettek volna a korlátozó intézkedések lerövidítéséről – jegyzi meg a BruxInfo. A hosszú derogációs időszakot annak idején az új tagok, nevezetesen Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország és a három balti állam azon félelme indokolta, hogy a tehetősebb nyugatiak tömegesen vásárolják majd fel a számukra olcsó kelet-közép-európai termőföldet.

Brüsszel szerint ugyanakkor kívánatos lenne a korlátozások enyhítése, például úgy, hogy megemelnék a maximálisan vásárolható termőföld nagyságát a külföldiek számára, ahol ez már engedélyezett, például Észtországban. A másik lehetőség az lenne, hogy a bérlőknek engedélyeznék a bérleményen található gazdasági épületek és az általuk elfoglalt terület megvételét.

Pozitívum, hogy a bizottság nem terhelte az uniós egyeztetési rendszert derogációrövidítő vagy -megszüntető javaslattal, mert Magyarország az agrárminiszteri tanácsban – ahol egyöntetű állásfoglalásra van szükség – ilyen indítványt úgysem szavazott volna meg – mondta lapunknak Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. A bizottsági álláspontból ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy Brüsszel a külföldiek földvásárlásokat korlátozó, most hatályban lévő hétéves időszak lejártakor (vagyis 2011-ben) újabb hosszabbítást nem támogatna – tette hozzá.

Gőgös Zoltán szerint a mai helyzetben nem lehetne konszenzust kialakítani a Brüsszel által is javasolt liberalizációs földpiaci lépésekről (például a belföldi jogi személyek földvételének engedélyezéséről), ezért a tárca más megoldásokat keres. Ilyen lehet a bérleti rendszer hosszú távú stabilizálása, illetve az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetése, amely a gazdálkodóknak járó jövedelemkiegészítés többéves meghatározásával önmagában is növelheti a művelt földek értékét.

A mai hazai szabályozás értelmében külföldi (uniós) állampolgárok akkor vásárolhatnak magyar termőföldet, ha legalább három éve letelepedtek, és hivatásszerű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. (A földtörvény a vételt más esetekben csak belföldi természetes személyeknek engedi meg.)

Szakértők szerint az elmúlt években csupán néhány tucat EU-s gazdálkodó élt a törvényes földszerzési lehetőséggel, az illegális zsebszerződésekkel lefedett terület azonban elérheti a több százezer hektárt. Szintén százezer hektáros nagyságrendben bérelhetnek törvényes módon területeket uniós befektetők tulajdonában lévő cégek, így a külföldiek által legálisan vagy illegálisan birtokolt földek nagysága ma már elérheti az egymillió hektárt is az 5,8 millió hektáros teljes mezőgazdasági területből.

Forrás: Világgazdaság

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook