Hírek

Orosz élelmiszerimport 2008.

A nemrégiben közzétett statisztikai adatok szerint az oroszországi élelmiszerimport az első félévben rendkívül dinamikusan növekedett.

Létrehozva:

|

A húsimport (sertés- és marhahús) mintegy 44%-kal bővült, ugyanakkor minimális mértékben, de tovább csökkent a baromfihús importja (0,3%-kal). Ez a változás nagyrészt annak köszönhető, hogy az elmúlt két-három évben jelentősen bővültek a termelési kapacitások, és tulajdonképpen ma a baromfitenyésztés az egyetlen olyan oroszországi mezőgazdasági alágazat, amelynek kibocsátása most már eléri a bázisévnek tekintett 1990. évi szintet.
 
A hal és a haltermékek importja a félév folyamán szintén nagymértékben (27,9%-kal) növekedett, és elérte a 800 ezer tonnás volument. Ennek fő oka az, hogy az orosz halászat évek óta súlyos válsággal küzd, és bár az elmúlt évi teljesítmények kismértékben javultak, az import emelkedését egyelőre nem sikerült megállítani.
 
Több mint 21%-kal emelkedtek a tej- és tejtermék-vásárlások, továbbá a napraforgóolaj importja is bővült, 180%-kal. A nyerscukor-vásárlások szintén jelentősen (csaknem kétszeresre) növekedtek az első félév alatt. A zöldség-gyümölcsvásárlások mintegy 15%-kal bővültek.
 
Az importált élelmiszerek csoportjait tekintve a legkritikusabb változatlanul a marhahús oroszországi előállítása. A sertéshús mellett ma az orosz húspiacon a marhahús a legkeresettebb, és a folyamatos áruhiány eredményeként az első félévben mintegy 30%-os áremelkedés következett be. A korábban működött nemzeti agrárprojekt, illetve az annak a helyébe lépett, és ma hatályban lévő, öt éves állami agárprogram keretében egyelőre nem sikerült érdemben javítani a hazai hústermelés mutatóit, s a nemzeti hússzövetség szakértői szerint ehhez legalább 15-20 év szükséges.
 
A fenti adatok általában is azt mutatják, hogy továbbra sem sikerült a mezőgazdasági termelés olyan mértékű fejlesztését elérni, hogy az élelmiszerimport érzékelhetően csökkenjen. Változatlanul rendkívül magas az importnak a hazai termeléshez viszonyított aránya, és egyes kiemelt területeken (hús, napraforgóolaj, cukor) 60-85% körüli.
 
Az élelmiszer-önellátás elfogadható szintje, vagyis a teljes fogyasztáson belüli élelmiszerimport-arány nagyjából biztonságosnak tekintett, 15-20%-os mértékre történő leszorítása a legfontosabb termékek esetén, 4-5 éven belül valószínűleg nem érhető el. Ebből következően az import rövid/középtávon továbbra is meghatározó tényező lesz az orosz élelmiszerpiacon.
 
Az élelmiszerimport nagymértékű növekedése aggodalomra ad okot az orosz kormányzatnál is. Erre utal, hogy a mezőgazdaságot is felügyelő Zubkov miniszterelnök egy legutóbbi agárkonferencián kijelentette, túl nagy a termelőkre nehezedő importnyomás, ezért meg kell szüntetni az importkvótákon felüli hússzállításokat (ez ma lehetséges, de emelt vámtételekkel). A bejelentés egyértelműen azt mutatja, hogy az orosz agrárirányításban változatlanul nem a piaci liberalizáció, hanem az adminisztratív korlátozások eszközét tekintik a hazai termelés erősödése fő biztosítékának.

Forrás: FVM – dr. Kemény Ádám

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook