Hírek

Vita az uniós mezőgazdasági támogatásokról zárt ajtók mögött

Az Országgyűlés  Mezőgazdasági Bizottsága zárt ülésen tárgyalta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatóját az EU által jogtalannak vélt mezőgazdasági támogatások visszatérítéséről, a magyar álláspontról, és a várható intézkedési kötelezettségekről.

Létrehozva:

|

A bizottság elnöke, a Fidesz által kezdeményezett rendkívüli ülésen Godó Lajos szocialista képviselő indítványára rendelte el a zárt ülést. A szocialista képviselő arra hivatkozva kezdeményezte ezt, hogy az ügyben az EU-val tárgyalási folyamatban van a magyar kormány, és az ülésen elhangzó információk a tárgyalást befolyásolhatják.

 

Font Sándor, a Fidesz frakció nevében elmondta, hogy elfogadhatatlannak tarja az indítványt, hiszen a téma sokakat érint.

 

A bizottság zárt ülése közben tartott sajtótájékoztatón Demendi László szocialista képviselő elmondta: a kormány képviselőinek tájékoztatásából egyértelműen kiderült, hogy az európai uniós auditnak két olyan észrevétele van, amellyel kapcsolatban Magyarországnak vitája van. Az egyik a Magyarországon működtetett Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer (MePaR), amely az unió auditja szerint a kockázati elemeket tartalmaz. A szocialista képviselő szerint a magyar MePaR, a mezőgazdasági igazgatási gyakorlata mindenben megfelel az előírásoknak, a részletekben lehet vita. Szerinte ez szakmai vita, ezért – az elhangzott kormányzati tájékoztató alapján – várhatóan a magyar álláspont védhető lesz.

 

Demendi László kitért arra, hogy az unió által másik vitatott ügy a helyes mezőgazdasági és környezeti állapottal függ össze. A szocialista képviselő szerint az európai uniós audit nem nagyon akarja figyelembe venni a magyar viszonyokat. Elsősorban a visszamenőleges földhasználattal kapcsolatos ellenőrzéssel vannak észrevételei az uniónak.

 

A szocialista képviselő szerint nincs arról szó, hogy Magyarországot az Európai Unió megbüntette volna 9 milliárd, vagy 10 milliárd forintra, nincsenek számok, egyeztetési eljárás van. Az egyeztetési eljárásban Magyarországnak a magyar gazdálkodók érdekeit kell védenie.

 

Demendi László szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által elkezdett úgynevezett retroaktív eljárás az EU-ban is alkalmazott technikai és tartalmi eszköz. Azok a gazdálkodók, akik nem veszik figyelembe az időközben bekövetkezett változásokat a saját területeiken, azt egy utóellenőrzéssel helyre teszik. Ennek nagyságrendje Magyarországon lényegesen a tűréshatár alatt van.

 

Kérdésre válaszolva Demendi László elmondta: a gazdáknak nem kell megfizetni az unió által kifogásolt rendszerhibából adódó büntetést, amelyről most még folyik egyeztetés.

 

Közölte, hogy az osztatlan közös területek rendezése élő dolog, ehhez sok milliárd forint kellene, és legalább 6-8 évre van szükség.

 

Font Sándor fideszes képviselő, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke a zárt ülés szünetében újságíróknak nyilatkozva úgy értékelte: a kisebbségi kormányhoz tartozó képviselők az SZDSZ külső segítségével megakadályozták, hogy a széles közvélemény részleteiben megismerje, mi volt az oka az EU mintegy 10 milliárd forintos kilátásba helyezett büntetésének, illetve ebből a magyar kormány mit ismer el hiba okaként, hogyan próbálja az álláspontját az unióval megismertetni.

 

Font Sándor szerint a kormányzatot súlyos felelősség terheli ez ügyben, zárt ülés ténye is sejtetni engedi, hogy melyek az igazi felelősség okai. Hozzátette: erről részleteket a zárt ülés miatt nem mondhat.

 

A fideszes képviselő elmondta: összességében megállapítható, hogy az unió vizsgálata folyamatos lesz Magyarország tekintetében, a mostani uniós jelzés az első lépésnek tekinthető. A magyar álláspont megvédése elmehet az egyeztető bizottságon túl az európai uniós bírósághoz is, ami esetleg több éves folyamatot is jelenthet.

 

Font Sándor kifejtette: súlyos felelősség terheli a kormányzatot, hogy az osztatlan közös tulajdonjog kérdését nem hajlandó megoldani. Magyarországon kényszer birtokstruktúra alakult ki, amelyben a gazdálkodók nem juthatnak saját földjükhöz. Olyan nagyüzemi birtokstruktúra van Magyarországon, amely nincs Európában. Az unió egyik legnagyobb gondja, hogy nincs beazonosított tulajdonos, bérlő, akik a támogatást igénylik. Magyarországon közel 2 millió hektár osztatlan közös tulajdonú földterültről van szó.

 

Font Sándor utalt arra, hogy a polgári kormány elkezdte az osztatlan közös tulajdonjog rendezését, ezt a Medgyessy-kormány, illetve a Gyurcsány-kormány elszabotálta.

 

Kérdésre válaszolva Font Sándor kijelentette: a zárt ülésen konkrét számok hangzottak el a büntetéssel kapcsolatban.

 

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook