Hírek

Bukni is lehetett a legális piacon

Még egy-két hétig lehet szamócát kapni a boltokban, főleg a későn érő fajtákból és az ország északabbi termőterületeiről, de a szezon javarészt véget ért – mondta lapunknak Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcstermelői főbizottságának elnöke.

Létrehozva:

|

A hajtatott fóliás és a szabadföldi termesztés számára jobbára kedvező időjárásnak köszönhetően az idén a terméktanács becslése szerint közel nyolcezer tonna szamóca termett – ami lényegesen több, mint a tavalyi termés. Az elmúlt évben ugyanis a hidegebb, esősebb idő miatt a szabadföldi termés jelentős része a földön maradt és megrohadt. A KSH előzetes becslése szerint egyébként 2007-ben a belföldi termés mintegy 4600 tonna volt.

A szervezet által megkérdezett termelők, főleg a nagyobb területen és hatékonyabb technológiával dolgozók, nyereséggel zárhatták a szezont. Főleg azért, mert a fogyasztási szokásokban is minőségi változás állt be: ugyan a magyarok is megveszik a dél-amerikai vagy spanyol primőr epret, de mint az az idén kiderült, az ízletesebb hazaiért hajlandóak valamivel többet is fizetni a piacokon. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a magyar szamóca az importnál magasabb termelői áron lépett piacra. Ezt azonban sajnos egyes kereskedők kihasználták, ezért az idei eperszezon legnagyobb zavarait épp az ügyeskedők – a megmaradt importárut hazaival keverve vagy szimplán magyar eperként eladók – okozták. A terméktanács szerint épp ezért kellene szigorítani, illetve megerősíteni a termékek nyomonkövethetőségének ellenőrzését. Ez már a csatlakozás óta kötelező a magyar termelőknek is, azonban az illetékes hatóságnak nincs elég kapacitása az ellenőrzéshez.

Ugyancsak javítaná az epertermelők és az értékesítő szervezetek, szövetkezetek pozícióit, ha megváltoztatnák az ágazat pénzügyi ösztönzőit: az őstermelők ugyanis 12 százalékos kompenzációs felárra jogosultak, ha értékesítőszövetkezeteknek adják el termékeiket, a szövetkezetek azonban már az áfakörbe tartoznak. Így aki legálisan üzletel, nyolc százalékot bukik minden ügyleten, noha feketén is eladhatná a termékeket a piacokon – mondja Lux Róbert. Ha ezt sikerülne megoldani, akkor újabb lendületet kaphatna a termőterületek növekedése, sok gazda ugyanis az ágazat munkaerő- és szaktudás-igényessége, illetve az utóbbi évek veszteségei miatt felhagyott a termesztéssel. 

A rendszerváltás környékén még évi 20-25 ezer tonna eper termett az országban, az ezredfordulóra ez 10-12 ezer tonnára esett vissza, és hiába a termesztési technológia hatékonyabbá válása, ha egyre kisebb a termőterület. Javítani kellene a piaci árinformációs rendszer hatékonyságát is, mert ma még gyakorta megesik, hogy az ország déli részéről a termelő mindhárom nagyobb nagybani piacot végiglátogatja árujával, mire el tudja adni a neki megfelelő áron. Ugyancsak kiutat jelenthet a termék promóciójának erősítése a szezon alatt: ezért is jelentek meg a terméktanács kezdeményezésére a Magyar Eper standok és szaporodnak a szedd magad akciók – mondta Lux Róbert. 

Forrás: Napi Gazdaság

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook