Hírek

Takarmány helyett állati maradványok

Fel kell oldani az állati maradványok takarmányként történő hasznosításának uniós tilalmát, és az így felszabaduló gabonát az éhezőknek kell juttatni, mondta az EU vezető élelmiszerbiztonsági illetékese  kedden Londonban idézett nyilatkozatában.

Létrehozva:

|

Más londoni elemzések tarthatatlannak nevezik, hogy a gazdag Nyugat Kínát és Indiát hibáztatja a magas élelmiszer- és olajárakért.

Patrick Wall, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) elnöke a londoni The Timesnak azt mondta: kérdéses, hogy "erkölcsileg és etikailag helyes-e" gabonával etetni a haszonállatokat a globális élelmiszerválság közepén.

Wall szerint nincs olyan tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná az állati maradványok tápként történő hasznosításának tilalmat.

Az Európai Unió 1996-ban tiltotta meg az ilyen takarmányfélék használatát. Ennek előzményeként, a kilencvenes években a teljes brit szarvasmarha-ágazatot tönkretette a valószínűleg fertőzött állati – főleg csontliszt-tartalmú – táp okozta marhakór-járvány (BSE), amely a szennyezett húst fogyasztók körében is áldozatokat szedett. Hivatalos adatok szerint Nagy-Britanniában száznál többen haltak meg a kór emberi változatában, a súlyos agyi leépüléssel járó Creutzfeldt-Jakob tünetegyüttes új variánsában.

Az EFSA elnöke azonban a vezető brit napilapnak azt mondta, hogy az állati maradványokat tartalmazó tápok tilalmát "most már biztonsággal fel lehet oldani".

A The Times szerint az uniós bizottság fontolgatja is, hogy lehetővé teszi sertések takarmányozását baromfihús-hulladékkal, illetve sertéshústartalmú baromfitápok alkalmazását, és Brüsszel ehhez az EFSA vezetőjének tanácsát kérte.

A brit élelmezési és agrárügyi tárca szóvivője a The Timesnak azt mondta: a minisztérium csak akkor támogatna egy ilyen javaslatot, ha maga is arra a következtetésre jut, hogy nincs humán-egészségügyi kockázat, és ha megfelelő és hatékony vizsgálatokat végeznek e tápfélék használatának ellenőrzésére.

Wall nyilatkozata egybeesik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdaság Szervezetének (FAO) római rendkívüli csúcstalálkozójával, amelyen több tucatnyi vezető politikus próbál cselekvési tervet kidolgozni a meredeken emelkedő élelmiszerárak ellensúlyozására.

A FAO adatai szerint az elmúlt két évben 71 százalékkal emelkedtek átlagosan és globálisan az élelmiszerárak.

Jacques Diouf, a szakosított ENSZ-szervezet vezérigazgatója a Financial Timesnak a héten azt mondta: az adományozó országoknak évente 30 milliárd dollárt – a jelenlegi összeg tízszeresét – kell élelmiszersegélyezésre fordítaniuk a rendkívüli árszint miatt kialakult válság megoldása végett.

A brit Királyi Külügyi Intézet által nemrég közölt átfogó elemzés szerint a mind módosabb felzárkózó gazdaságok – főleg Kína és India – egyre növekvő élelmiszerkereslete és a bioüzemanyag-termelés az elmúlt három évben 83 százalékkal hajtotta fel a globális élelmiszer-árszintet, és az élelmiszer-ellátás kiegyensúlyozására "forradalomhoz közeli" lépésekre van szükség.

A Financial Times keddi számában megjelent elemzés szerint mindazonáltal még utalás szintjén is elfogadhatatlan az az álláspont, hogy a jólét csak a nyugatiak számára hozzáférhető. Az európaiak és az amerikaiak sokkal többet esznek fejenként, mint a kínaiak és az indiaiak, és jóllehet az emelkedő élelmiszerárak megterhelik a nyugati háztartások költségvetését, Afrikában és Ázsiában azonban éhínségek kockázatával járnak, áll a londoni gazdasági napilap keddi elemzésében.

A Financial Times szerint az egy főre jutó fogyasztás számítása által felvetett erkölcsi dilemma nem korlátozódik az élelmiszerre, ugyanígy vonatkozik a globális felmelegedés problémájára is.

Az Egyesült Államok szerint Kína a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója, Kína azonban erre azzal válaszol, hogy egy-egy amerikaira még mindig jóval több szennyezőanyag-kibocsátás jut, mint egy-egy kínaira.

Tény, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri felhalmozódása nagyon nagy részben az elmúlt kétszáz év nyugati iparosításának következménye, és most, hogy a fejlődő világon a sor, a Nyugat azt mondja: ideje megállni.

A lap szerint azonban "politikailag és erkölcsileg tarthatatlan" lenne, ha a világ arra alapozná a megoldást, hogy felkéri Indiát és Kínát: maradjanak szegények.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook