Hírek

Az élelmiszerár-robbanás harmada nem indokolható

Az élelmiszerár-emelkedésnek csak a kétharmada tulajdonítható az összetevők drágulásának – állapította meg az Európai Bizottság (EB).

Létrehozva:

|

A Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos által nyilvánosságra hozott adatok azt támasztják alá, hogy számos alapvető élelmiszer ára jobban felment, mint az ezeket alkotó nyersanyagoké. A kenyér például 2007 és 2008 februárja között 10 százalékkal lett drágább, miközben a búza ára közel kétszeresére emelkedett, ez azonban csak 3 százalékos kenyérár-emelkedést indokolt volna. A tej és a sajt egyharmaddal, a tojás 17 százalékkal lett drágább ez alatt az idő alatt, ami 12 százalékos áremelkedést tett volna indokolttá a szupermarketekben, ehelyett 15 százalékkal nőtt az ár, az étolaj és a zsír 8 helyett 12 százalékkal drágult. Általában elmondható, hogy az indokolt 5 százalék helyett 7 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak.

Tény, hogy az energiahordozók, a szállítás és a munkaerő egyaránt drágult, de nem kizárt, hogy a folyamat során valakik nagyon jól járnak – állapította meg az EB. Az uniós országok kormányai mindenütt azzal szembesülnek, hogy nem tudják megakadályozni a drágulást, ami egyre elégedetlenebbé teszi a fogyasztókat. Az EU 450 millió lakosa az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2005-ben 1440 milliárd eurót költött élelmiszerekre, ami a második legnagyobb tételt jelentette a családi büdzsékben a lakással kapcsolatos kiadások után. Az EU politikai vezetői mindennek hatására ma már egyetértenek az Európai Központi Bankkal abban, hogy a gyorsuló infláció legalább akkora probléma, mint a gazdasági növekedés lassulása és az euró árfolyamának emelkedése, ezért már nem sürgetik a 4 százalékos kamat csökkentését.

Az ENSZ ugyanakkor az EU-t és az USA-t egyaránt hibáztatja, amiért ösztönzik az élelmiszernövények felhasználását bioüzemanyagok előállítására, és ezáltal hozzájárultak a globális élelmiszerár-robbanáshoz, az Egyesült Államok például tavaly kukoricatermésének egyharmadát bioüzemanyag-gyártásra használta. Jean Ziegler, az ENSZ jelentéstevője szerint ez a fő oka a világméretű élelmiszerválságnak, a piaci spekuláció pedig mintegy 30 százalékban járul hozzá a dráguláshoz. Ziegler sajtóértekezletén felhívta a figyelmet a súlyosbodó élelmiszerlázadásokra és az éhezés okozta halálesetek számának riasztó növekedésére. Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa a múlt héten a Guardianben megjelent cikkében kizárólag az USA-t hibáztatta, mivel ott a jelentős szubvenciók miatt óriási méretekben folyik a bioüzemanyag-termelés. José Manuel Barroso, az EB elnöke azonban a nemzetközi szervezetek nyomására tanulmány készítését rendelte el annak tisztázására, hogy van-e összefüggés az élelmiszerek globális drágulása és a bioüzemanyag-termelés között. Nem túl jó hír ilyen körülmények között, hogy Thaiföld – a világ legnagyobb rizsexportőre – tárgyalni akar néhány más ázsiai rizstermesztő országgal egy rizskartell létrehozásáról, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) mintájára. Bár a rizs ára az idén eddig megháromszorozódott, a thaiföldi kormány szóvivője szerint így is túl alacsony az ár. 

A jegybankárok is aggódnak Az élelmiszerárak emelkedése következtében világszerte gyorsul az infláció, ennek ellensúlyozására a piaci verseny és a szabadkereskedelem erősítésére van szükség – állapították meg a világ vezető jegybankárai a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) égisze alatt vasárnap óta tartó tanácskozásukon. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke szerint az élelmiszerek, az energiahordozók és egyéb nyersanyagok drágulása következtében növekvő inflációs kockázatok a világ valamennyi országát érintik. A pénzpiacokon továbbra is feszültség tapasztalható, de már láthatók a javulás jelei a részvényárfolyamok terén és általában a hitelkockázatok percepciója tekintetében. Az egynapos és a három hónapos hitelkamatok között azonban továbbra is jelentősek a különbségek. Trichet szerint kissé visszafogottabban ugyan, de folytatódik az erőteljes globális növekedés, mivel a feltörekvő országok ellensúlyozzák a fejlett ipari államokban tapasztalható lassulást.

Forrás: Napi Gazdaság

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook