1899-ben ezen a napon adták át a földtani intézetet

A XIX. század második felében, az ipari-tudományos forradalom légkörében fogalmazódott meg Európa-szerte a földtani intézmények megalapításának gondolata. Magyarországon a kiegyezés idején adódott erre lehetőség. I. Ferenc József 1869. június 18-án hagyta jóvá a Földtani Intézet megalapítását.

Az intézmény gyűjteményének gyarapodásával öt alkalommal is költözött, többek között a Nemzeti Múzeumban, felügyeleti minisztériumában vagy éppen egy bérelt lakásban kapott otthont. Negyedszázados hányattatás után Böckh János igazgató szervezőmunkájának és Semsey Andor nagyvonalú adományának köszönhetően – utóbbi 100 000 koronás hozzájárulásával az építkezés költségeinek negyedét állta – döntés született egy új, kifejezetten az intézet igényeinek megfelelő épület létrehozásáról. A Stefánia úti telket a főváros ingyen bocsátotta rendelkezésre, azzal a feltétellel, hogy az intézet köteles a gyűjteményeket kiállítani és azok látogatását valamint az iskolák számára az oktatáshoz szükséges kőzetanyagot biztosítani.
Az épület megvalósítására jeligés pályázatot írtak ki 1896-ban, melyre 14 pályamunka érkezett. Az első díjat Lechner Ödön nyerte el „Versenyezve haladunk” jeligéjű pályaművével. Az építés 1898. február 9-én kezdődött el és átadására igen hamar, már 1899. október 1-jén sor került. A hivatalos megnyitó 1900. május 7-én volt, amelyen Ferenc József is részt vett.

Az épület Lechner Ödön egyik legérettebb munkája, a magyar szecesszió kiemelkedő alkotása. A középrizalitot uraló hatalmas, ősmagyar figurák vállán nyugvó földgömb jelzi az épületet elfoglaló intézmény feladatát. Zsolnay mázas tetőcserép fedi az épületet, a homlokzatdíszek szintén kerámiából készültek és részben népi, részben földtani motívumokat hordoznak. A belső terek kialakítása is nagyon igényes, az ablakok és ajtók faragását „sujtásos” ornamentika díszíti, a szélfogó és a nyílászárók maratott üvegfelületeit szintén magyaros motívumokkal látták el.

Agrotrend.hu/ Jelesnapok