187 éve született Mathiász János a magyar szőlőnemesítés úttörője

A kecskeméti szőlőnemesítő, számos új szőlőfajta létrehozója, Mathiász János (Ádámfölde, 1838. február 22. – Kecskemét, 1921. december 3.) eredetileg nem mezőgazdásznak indult: teológiai és jogi tanulmányokba kezdett, de egyiket sem fejezte be és vármegyei hivatalnoknak állt Kassán.

Forrás: pixabay.com

Már ekkor, huszonéves korában 2 holdas szőlőt vásárolt a város környékén és néhány év alatt 1600 szőlőfajtát gyűjtött össze, köztük számos francia és olasz eredetűt. Fajtagyűjteményével az 1873-as bécsi világkiállításon első díjat nyert és egyszeriben hírnevet szerzett, mint szőlészeti szakértő. Negyvenkét éves korában, 1880-ban végleg megvált Kassától és a továbbiakban csak a szőlészkedésnek élt. Először a hegyaljai Mádon, a borkereskedelem egyik központjában vásárolt szőlőt, majd elvállalta gróf Andrássy Gyula 100 holdas szőlészetének vezetését. Ebben a munkakörében azonban szinte minden energiáját a filoxéra elleni küzdelemre kellett fordítania, egy évtizeden keresztül. Egyik kollégája, Katona Zsigmond buzdítására 1890-ben Kecskemét környékén vásárolt 50 holdas birtokot. A homokos talaj betelepítését a helybeli és külföldről behozott fajtákból saját keresztezéssel előállított vesszőkkel végezte.

Hatalmas munkát végzett: élete során mintegy 3500 hibridet állított elő, ezek közül 180-nak részletes fajta-leírását is elvégezte. Az új fajtáknak olyan „költői” neveket adott, mint például Erzsébet királyné emléke, Kecskemét gyöngye, Kecskemét kincse, Cegléd szépe, Mathiász János diadala, de szerepelnek a névadók között a magyar irodalom és történelem nagyjai is: Vörösmarty Mihály, Zrínyi Ilona, Tompa Mihály, Bem tábornok. Ma is 67, névvel ellátott fajtáját tartják számon, melyek közül 12-t világszerte ismernek, termesztenek. A két legismertebb, általa nemesített fajta a Csabagyöngye és a Szőlőskertek királynője. Jórészt neki köszönhető, hogy a magyar – főként a homoki – csemegeszőlő-termelés magas színvonalra emelkedett.

agrotrend.hu / Jeles Napok