Hírek

Mélyülnek a világ élelmezési problémái

Nincs elegendő termőföld Európában ahhoz, hogy el lehessen érni az Európai Unió által előírt tízszázalékos bioüzemanyag-arányt 2020-ra – állapítja meg az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) tudományos tanácsadó testülete.

Létrehozva:

|

A húsz független kutatóból álló bizottság magyar elnöke, Somlyódy László akadémikus hangsúlyozta: azért kell felfüggeszteni ezt a direktívát, mert enélkül helyrehozhatatlan környezeti károk keletkeznének a termőföldben, a kontinens élővilágának biodiverzitásában és a vízkészletekben. A tudósok szerint átfogó tudományos elemzésekre van szükség a bioüzemanyag-program kockázatainak megállapításához, és ennek alapján új középtávú célokat kell kitűznie az uniónak.

Az EEA tanácsadó testülete felhívja a figyelmet arra, hogy a bioetanol és biodízel gyártásának első generációs technológiái korántsem hoznak optimális eredményt. Hatékonyabb lenne, ha az ezekben felhasznált biomasszából hő- és elektromos energiát állítanánk elő. A bioüzemanyagok termelése véges erőforrásokra támaszkodik, ezért ezzel párhuzamosan javítani kell a motorok hatékonyságát is. Enélkül túlkereslet alakul ki a bioüzemanyagok piacán. Az EEA becslése szerint még a második generációs – gabona helyett faaprítékra és más biohulladékokra támaszkodó, hatékonyabb feldolgozást kínáló – technológiák sem adnak választ a kialakult problémára, ugyanis ezek alkalmazása esetén sem lehet megtermelni Európában a nagyarányú bioüzemanyag-előállításhoz szükséges biomasszát. A mezőgazdasági termelés intenzívebbé tétele felemésztené a vízkészleteket és kiszorítana az élővilágból számos olyan növényt, amelyek fontos részét képezik a biodiverzitásnak.

Mivel e körülmények okán elkerülhetetlen lenne az import, az európai autók bioüzemanyag-ellátása a harmadik világban – Brazíliában, Indiában, Kínában – okozna környezeti katasztrófát. Egyrészt az esőerdők további irtásához vezetne, másrészt az amúgy is szegénységgel küszködő kontinenseken csökkentené az élelmiszer-termelésre rendelkezésre álló földterületeket. Ennek következtében tovább emelkednének az élelmiszerárak, ami – az említett káros hatásokon túl – társadalmi konfliktusokat, éhséglázadásokat okozna.

A kutatókéval megegyező megállapításokra jut, de emellett az élelmezés számos további problémájára is felhívja a figyelmet Peter Sain ley Berry, az EuropaWorld szerkesztője. A szakértő idézi azt a számítást, amely szerint ha a fejlett világ bioüzemanyagok felhasználásával képes lenne is 2020-ig tíz százalékkal csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását, ennek az lenne az ára, hogy újabb tíz százalékkal zsugorodna a világ esőerdőinek területe. Ennél a módszernél sokkal hatékonyabb lenne, ha a járművek által megtett távolságot csökkentenék évente tíz százalékkal.

Óriási csalódást okoz az a felismerés, hogy a bioüzemanyag-gyártásban érdekelt cégek olcsóbbnak találták a gabonaalapú technológiák alkalmazását, mint a biohulladékok feldolgozását. Ez a kiindulópontja annak, hogy az elmúlt években megállt az éhezők számának csökkenése a világban, hiszen az új iparág elveszi az élelmiszernövények területének egy részét. Az élelmiszerek 45 százalékkal drágultak az elmúlt kilenc hónapban, Kínában és Indiában az elmúlt tíz évben közel tíz százalékkal nőtt az alultápláltak száma, ami ma eléri a 850 milliót, ezen belül 200 millió a gyermek.

A bioüzemanyag-gyártás ugyanakkor nem az egyetlen oka a káros tendenciának. Ehhez két további tényező is hozzájárul: a húsfogyasztás növekedése a növényfogyasztás rovására, illetve a pazarlás. Az előbbi hátterében a feltörekvő országok bővülő középosztálya áll. Azok az embertömegek, amelyek korábban rizsen és más növényi táplálékon éltek, egyre inkább megengedhetik maguknak a hús fogyasztását. A helyzet azonban az, hogy ha egy család főként rizst, babot és burgonyát fogyaszt, akkor az éves ellátásához elegendő egyhektárnyi földterület, ám ennek tízszeresére van szükség, ha a családtagok mindennap húst és sajtot is akarnak enni.

A pazarlás a fejlett országok elkényeztetett lakosságát jellemzi, amihez az is hozzájárul, hogy a modern közegészségügyi előírások miatt nem lehet megetetni a disznókkal az ételhulladékot. A britek például az általuk megvásárolt friss élelmiszerek csaknem egyharmadát kidobják, mert lényegében rájuk rohad. Ráadásul ezek jó része olyan gyümölcs, zöldség, amelyet nagy távolságokon utaztattak, hogy elérjék velük a fizetőképes fogyasztókat, eközben viszont töménytelen üzemanyagot elhasználtak.

A Föld el tud tartani a jelenlegi mezőgazdasági technológiákkal 6,4 milliárd embert is – idézi Peter Sain ley Berry a szakértői számításokat. Ehhez azonban ésszerűsítenünk kell a fogyasztásunkat, meg kell szüntetni a pazarlást, azaz meg kell változtatnunk étkezési szokásainkat.

Forrás: Napi Gazdaság

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook