Hírek
173 éve született Kogutowicz Manó, a magyar térképészet úttörője
Kogutowicz Manó (Seelovitz, 1851. december 21. – Budapest, 1908. december 21.) lengyel eredetű családból származott, Csehországban született, anyanyelve német volt – végül a magyar térképészet jeles alakja lett. Katonai műszaki főiskolát végzett Bécsben, ahol magas színvonalon oktatták a térképezést.

Forrás: pixabay.hu
Egy kalandos leányszöktetés kapcsán került leendő felesége rokonai révén Sopronba, ahol szabadkézi rajzot, matematikát és francia nyelvet oktatott. Itt vette fel az eredeti Emanuel helyett a Manó keresztnevet. Először egy kollégája segítségére sietve rajzolt térképet: Sopron megyéét. Tehetségére felfigyeltek és a kultuszminiszter, Trefort Ágoston Budapestre hívta. Kogutowicz javaslatára, a minisztérium támogatásával hozták létre a Magyar Földrajzi Intézetet, önálló állami intézményként, kizárólagosan térképek készítése céljából. A fő cél az iskolák ellátása volt jó minőségű, magyar nyelvű oktatási segédanyagokkal. A munkákban neves földrajztudósok: Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő is részt vettek. 1892-től elkezdték a történelmi fali térképek tervezését és kiadását. 1902-ben adták ki a Teljes Földrajzi Atlaszt, amely az első magyar nyelvű nagy kézi atlasz volt. Ebben már tematikus – például éghajlati, mezőgazdasági, ipari – térképek is megjelentek. Kogutowicz utolsó munkája a Balkán-félsziget térképe volt.
Kogutowicz Manó olyan térképrajzolási stílust alakított ki, amit a mai napig követnek a magyar kartográfusok. Térképei pontosak és szépek voltak, külföldön is szívesen használták és követték stílusukat.
agrotrend.hu / Jeles Napok