164 éve született a magyar elektrotechnika úttörője

A zseniális feltaláló, a magyar elektrotechnika úttörője, BLÁTHY OTTÓ TITUSZ (Tata, 1860. augusztus 11. – Budapest, 1939. szeptember 26.) a bécsi egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1883-ban lépett a Ganz gyár alkalmazásába és ahhoz egész pályafutása alatt hű maradt. Akkoriban még nem tanítottak elektrotechnikát a műszaki egyetemeken, Bláthy tudását önképzéssel szerezte. Hamarosan felismerte az Ohm-törvény gyakorlati alkalmazásának módját. Ő volt az első, aki mágneses görbék segítségével mágneses köröket tudott méretezni. Ennek alapján 1883-ban átalakította a Ganz gyár egyenáramú gépeinek pólusait, ezáltal megnövelte teljesítményüket. Felismerte a villamos gépek hőleadásának törvényszerűségeit is. Első szabadalma önműködő higanyos feszültségszabályozóra vonatkozott, amelyet később a generátor-gyártásban alkalmazott.

Forrás: pixabay.com

1884-85-ben a gyár három mérnöke, Bláthy, Déri Miksa és Zipernowsky Károly új áramelosztási rendszert dolgozott ki, amely a transzformátornak elnevezett indukciós készülékek alkalmazásán alapult. A Bláthy javaslatára zárt vasmaggal készülő transzformátorok a korabeli elektrotechnika csúcsteljesítményének számítottak.

Bláthy több, mint száz szabadalma főleg a villamos gépek, transzformátorok és készülékek gyártásának területére vonatkozik. A transzformátorrendszeren alapuló első nagyobb villamos erőmű a római Cerchi volt. Itt működtek először a világon, 1886-ban, Bláthy javaslatára váltakozó áramú generátorok egymással párhuzamosan kapcsolva. Ez volt továbbá az első eset az elektrotechnika történetében, amikor vízierőmű és gőzerőmű egyszerre táplált egy nagyobb villamos hálózatot.

1889-ben hozták forgalomba szabadalmazott indukciós fogyasztásmérőit – a mai „villanyórák” is lényegében ugyanilyen szerkezetűek.

Bláthy számos olyan elvi és gyakorlati eredményt ért el, amelyek révén a Ganz gyár géptípusai évtizedekig a világ élvonalát képviselték. Vízturbinás generátorok állórészében alkalmazott tekercselési megoldásáért az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Kandó Kálmán 1931-ben bekövetkezett halála után ő dolgozta át és fejezte be a Kandó-mozdonyok fázisváltójának konstrukcióját.

Bláthy hatalmas alkotó teljesítménye bámulatos emlékező tehetségén, kimagasló nyelvtudásán, kivételes fejszámoló képességén, valamint gyors áttekintő- és problémamegoldó készségén alapult. Tiszteletbeli doktora volt a budapesti és bécsi egyetemnek, az MTA pedig tiszteletbeli tagjává választotta.

agrotrend.hu / Jeles Napok