Hírek

Drágul az adóelkerülés, kérdés, ez mire elég

A korábbi dupláját vagy annál is többet, akár az ötszörösét elkérheti a mulasztó adózóktól az APEH büntetés gyanánt január óta. Tavaly az érintett 61 ezer adózó átlagosan 77 ezer forintot fizetett be, így – mint mondják – ez még nem volt elég hatásos.

Létrehozva:

|

Aki rászolgál, azt januártól szigorúbban bünteti az APEH – legalábbis az év eleje óta jelentősen megemelkedett maximális bírságösszegek erre bőven lehetőséget adnak. S amint azt a hatóságnál korábban elmondták, sok olyan eset lesz, amikor ezzel élnek is. Mint lapunknak kifejtették, akkor szinte biztos így lesz ez, ha egyértelmű: az adózó szánt szándékkal, esetleg nem is első alkalommal mulaszt.

A hatóság illetékese szerint a legmagasabb bírságot akkor róják ki, ha valaki nem először követi el az adott mulasztást – például második, harmadik alkalommal kapják azon, hogy nem ad számlát, vagy nem a tényleges összegről ad. Akkor is így járhat az illető, ha eleve a kötelezettség teljesítéséhez szükséges eszközzel – maradva a példánál, számlatömbbel, pénztárgéppel – sem rendelkezik, vagy ha meg sem kérdezi, hogy a vevő kér-e számlát. Vagyis ha nem tanúsít ráutaló magatartást sem – fogalmaznak az APEH-nél.

Ekkor, ha magánszemélyről van szó, 200 ezer forint lehet a mulasztási bírság a korábbi 100 ezer helyett, más adózóknál pedig félmillió forint 200 ezer helyett. A be nem fizetett és megállapított adó bizonyos arányában pedig emellett adóbírságot is kiszab a hatóság: ez az elmaradt adó felét teszi ki általában, vagyis sokszor jóval többet, mint a mulasztási bírság.

Persze az esetek többségében nem a legmagasabb öszszeggel büntetett az APEH, már akkor sem, amikor a mostani felét vagy azt sem érték el ezek a tételek – igaz, az átlagos bírságösszegek évről évre emelkedtek. Tavaly például közel 77 ezer forint volt, míg 2006-ban 61,7, az az előtti évben pedig 52,5 ezer forint. (Ebből 2007-ben 4,7 milliárd forintot összesen 61 ezer adózó fizetett be.) Az adóellenőrök ugyanis mérlegelhetik, hogy az illető mulasztás milyen súlyos, milyen összeget érint, előfordult-e már, illetve azt, hogy az adózó vagy annak alkalmazottja, képviselője a kellő körültekintéssel járt-e el. Adott esetben akár el is engedhetik a mulasztási bírságot.

A bírságösszegek változtatására már régóta szükség volt, hosszú évek óta nem nyúltak hozzá. A száz-kétszázezer forintos büntetés pedig már jó ideje nem volt "versenyképes" tétel a jövedelemeltitkoláson "nyerhető" összegekhez képest. Ráadásul differenciálni sem lehetett érdemben a mulasztás súlyossága, szándékossága szerint. Mostantól nagyobb a hatóság mozgástere, a nagyobb, tőkeerős adózók számára is érzékelhető összegeket lehet kiszabni. Kérdéses, valóban megteszik-e ezt, s ha igen, annak milyen lesz a visszatartó ereje.

Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint az egymilliós mulasztási bírságoktól lehet várni némi javulást, feltéve, hogy valóban kiszabnak ekkora büntetést az érintett esetekben. Ezt akkor lehet megtenni, ha az adózó eleve nem ad számlát, nem jelenti be alkalmazottját, vagy olyan árut ad el, amelynek beszerzéséről nem tud bizonylatot felmutatni.

Zara hozzáteszi: a változást leginkább a kereskedelemben érzékelhetik majd, ha tényleg bekövetkezik. Vadász György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondja: örülnek a nagyobb bírságösszegeknek. Vadász úgy véli, már tíz évvel ezelőtt félmillió forintra kellett volna büntetni azt, aki nem ad számlát. A főtitkár szerint a legszigorúbban azokban az esetekben kellene büntetni, amikor valahol nem első alkalommal fordul elő, hogy nem adnak nyugtát. Ilyenkor ugyanis jellemzően a beszerzési számlák is hiányoznak.

A helyzet azonban nem ez – Vadász úgy fogalmaz: az APEH-nél "az ázsiai piacokra nem mertek nagyot ütni". A főtitkár úgy véli, gyakrabban és szigorúbban kellene ellenőrizni és büntetni például a Józsefvárosi piacon is, ami már rég nem a kispénzű magánemberek bevásárlóhelye, hanem nagy tételben megy a kereskedés – jellemzően bizonylatok nélkül.

Az illető piacon egyébként tavaly is többször jártak az ellenőrök, az utolsó két alkalommal az árusok kétharmada, majd egyharmada nem adott nyugtát, az alkalmazottak háromnegyede nem volt bejelentve, és a száz ellenőrzésből hatvan esetben beszerzési számlákat sem tudtak mutatni.

Az egymilliós bírság lehetőségének ellentételezéseként az üzletlezárások kapcsán mérlegelhet az APEH: először kapja-e rajta a vállalkozót igazolatlan eredetű áru forgalmazásán vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásán – korábban ilyenkor mindenképpen jött a lezárás. Az utóbbi években egyébként jelentősen nőtt az üzletlezárások száma, leginkább a foglalkoztatottak bejelentésének ellenőrzése miatt. Tavaly több mint kétezer ilyen eset volt, ennek közel kétharmada be nem jelentett alkalmazott miatt, 2006-ban mintegy 1500-szor, 2005-ben pedig ezerszer éltek az egyébként a szakértők által is hatékonynak mondott lehetőséggel.

Újdonság, hogy a bolti eladót is megbüntetheti az APEH 10 és 50 ezer forint közötti öszszeggel. Amint azt lapunkkal közölték, ezt a revizor meg is teszi, ha próbavásárláskor nem kap számlát. Mint mondják, ebben az esetben nem kell mérlegelni: a bolt tulajdonosa utasította-e arra az eladót, hogy ne adjon számlát, vagy az szimplán nem figyelt, esetleg "zsebre dolgozott", és azért nem töltött ki bizonylatot. Az APEH-nál úgy látják, az utóbbi felállás is viszonylag gyakori, ezért olykor még hálásak is a tulajdonosok a hatóságnak.

Mulasztási bírságok

Időszak

Megállapítással zárult ellenőrzések száma
(ezer darab)

Mulasztási bírság összege
(milliárd forint)

Átlagbírság
(ezer forint)

2005

58,0

3,05

52,5

2006

60,2

3,7

61,7

2007

70,0

4,7

77,0

 

Forrás: Népszabadság

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook