Hírek

Hatékonyabb lehet a parasztgazdaságok jogi védelme

A mezőgazdasági birtokok gazdáinak többsége már a nyugdíjas korhoz közelít, vagy túl is lépett a nyugdíjkorhatáron. Családjuk fiatal tagjait többnyire nem lelkesíti a földtulajdon, amelyhez szervesen hozzá tartoznak a rajta álló ingatlanok, s a műveléshez, betakarításhoz szükséges gépek, berendezések, sőt – vagyoni jogként – a támogatásra való jogosultság.

Létrehozva:

|

A minisztériumi szakértő szerint az öröklési jog módosításának azt kell elősegítenie, hogy az egymás értékét növelő vagyonelemeket megőrizhesse és hivatásszerűen tovább működtethesse a mezőgazdasági vállalkozás. Az a középgeneráció, amely a kilencvenes évek elején kezdte – esetleg újra – az egyéni gazdálkodást, napjainkra már hatvanas éveihez közelít, vagy már el is hagyta. Gondolkodnia kell, mi is legyen a gazdasággal, mely sok esetben birtokká terebélyesedett. Gondolkodni kezdett Dr. Mikó Zoltán, a Földművelési- és Vidékfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője is. Úgy véli, egyéni gazdák esetében a mezőgazdasági üzemek öröklése jogilag nem kellően szabályozott. A helyzetet így foglalta össze:

    – Történelmi magyarázata van annak, hogy ma jogilag nem kellően szabályozott a helyzet. A második világháború előtt Magyarországon írott öröklési jog nem volt e téren, elsősorban szokásjog alapján öröklődött a föld és a mezőgazdasági felszerelés. A háború után történtek bizonyos változások – gondoljunk csak a földosztásra –  de valójában ez csak egy rövid időszakot jelentett. Az ötvenes évektől kezdve, a kulákperek korszakában jellemzően zsebszerződésekkel próbálták a paraszti gazdaságok vagyoni ügyeiket rendezni. Érdekes, hogy az 1959-ben megalkotott Polgári Törvénykönyv még foglalkozik ezekkel a parasztgazdaságokkal, például az öröklésről való lemondás, vagy a földről és a mezőgazdasági felszerelésről való együttes rendelkezés témakörében.

Gyakorlatilag azonban a hatvanas évektől, vagyis a téeszesítés éveitől, hagyományos értelemben vett parasztgazdaságokról már nem beszélhetünk. Csak a rendszerváltozás után nyílt ismét lehetőség az egyéni gazdálkodás előtt, amit sokan ki is használtak. E gazdaságok az elmúlt mintegy 15 évben gyarapodtak eszközállományban is, elindult a  tőke és a földkoncentráció. És eljutunk a lényeghez, az öregedő gazdákhoz, a birtok sorsához. Ezeknek az üzemeknek csak egyben van értékük: föld, gépek, épületek együtt. A paraszti társadalom öregedése egyébként az EU tagállamaiban is komoly kihívást jelent. Ezért is került be például az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervbe a gazdaság átadásához, vagy a fiatal gazdáknak nyújtandó támogatás. A probléma egyébként több mint százezer egyéni gazdaságot érinthet.

    – Ön írt egy tanulmányt ebben a témakörben. Külön kitért arra, hogy az uniós szabályozásnak megfelelően 2009-től a vagyonhoz hozzá fog adódni a támogatási jogosultság, mint vagyoni értékű jog.

    – Van a föld, az állatállomány és ehhez jön még  2009-től a támogatási jogosultság, mint vagyoni értékű jog. Ez a három vagyonelem az, amit az unió támogatási rendszere "lát". Arra próbálunk kísérletet tenni, hogy ezt a három vagyonelemet, amely fundamentuma egy mezőgazdasági vállalkozásnak, valamilyen szinten egyben tartsuk – magyarázta a főosztályvezető-helyettes.

    – A mai fiataloktól távol áll a földművelés. Az idősödő szülő pedig kétségbeesve töpreng, kire is hagyja a tekintélyes vagyont, csak egyet tud: működtetni kell a gazdaságot.

    – Ezzel egyetértek. A velem egykorú barátaim  szép gazdaságot működtetnek Csongrád megyében. A négy gyerek közül három nem a mezőgazdaságban kíván dolgozni, a negyedik pedig még elsőéves gimnazista. Együtt a ház, a tanya, a föld, a fóliaház, az épületek, és még sorolhatnám. Ezt nem lehet csak úgy négyfelé szétosztani.  A személyes tapasztalat is mondatja velem, hogy kellenek olyan szabályok, amelyek megakadályozzák, hogy  egy élet munkája a nem megfelelő szabályozás miatt az enyészeté  legyen. Látni kell: a föld művelése, az állatok tartása élethivatás.

    – Tanulmányában jelezte, felvetődik annak szükségessége, hogy az öröklési rend tartalmazzon olyan speciális szabályokat, amelyek a mezőgazdasági üzemekre vonatkoznak. Konkrétan milyenekre gondolt?

    – Például arra, hogy a vagyonról egységében rendelkezzenek. Vagy ha valaki lemond a földről, akkor egyúttal mondjon le  a támogatási jogosultságról is, tehát ne lehessen mazsolázni az egyes, a mezőgazdasági üzemhez tartozó vagyontárgyak között. Jelenleg, ha nagyon akarom, mondhatom azt, hogy egyiké a föld, másiké a jogosultság. Viszont külön-külön sem a föld, sem a jogosultság nem jogosít támogatásra. Az a  gazda aki – az uniós előírásnak megfelelően – 2009. május 15-ig benyújtja az egységes támogatási kérelmet, támogatási jogosultsághoz, mint vagyoni értékű joghoz jut. Olyan rendelkezések bevezetésén dolgozunk, amely a spekuláció megnehezítésével az élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozókat kívánja segíteni. Többek között úgy, hogy olyan adózási, illetékfizetési szabályokat dolgozunk ki, mely segítségével vagyonukat egybe tudják tartani és egyben tudjanak róla rendelkezni – avatott be végül a tervezett jogi szabályozás néhány részletébe dr. Mikó Zoltán.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook