Hírek

Most savanyú csak igazán a citrom

Kilónkénti 500 forint feletti rekorddal, az egekben a citrom kiskereskedelmi ára. Egyébként nem is keveset, évente másfél kilónyi citromot csavar a teájában az átlagos magyar.

Létrehozva:

|

A szakértők szerint a citrom árának megduplázódásáért az ibériai forró nyár, az influenzától való félelem és az általános élelmiszerdrágulás okolható.

Több mint kétszer annyit kell adni a fanyar sárga gyümölcsért, mint az édes narancsért. Ritka az ilyen időszak, amikor a többtucatnyi fajt számláló citrusfélék között az egyik legdrágábbnak a citrom számít. Egy-egy kilónyi lédús, nagyobb citromért a kereskedők elkérnek 450-600 forintot is. Ezzel szemben, akciósan akár 170 forintért jó minőségű, édes narancsot lehet vásárolni.

A drága citrom most nemcsak a magyarok életét keseríti, Európában másutt is hasonló árarányok alakultak ki. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatbázisa szerint a németországi nagybani piacokon például a múlt héten 380-441 forintos (nettó) áron lehetett spanyol citromot vásárolni, míg narancsért 161-255 forintot kellett fizetni. A mandarin (más néven klementin) egy kategóriával drágább, hiszen ezt a viszonteladók 208-407 forintos áron szerezhették meg.

Magyarországon a megszokott gyümölcskínálatot mintegy százféle déligyümölcs gazdagítja. A termékkör zömét a banán, narancs, mandarin, citrom, kivi, grapefruit, ananász, kókuszdió, pisztácia, füge adja. Fodor Zoltántól, a FruitWeb szakmaközi szervezet igazgatóhelyettesétől megtudtuk: az elmúlt évtizedben, évente 130-194 ezer tonna déligyümölcs érkezett az országba, vagyis az ezt az időszakot jellemző 70-95 kilós, egy főre jutó éves fogyasztásból 13-20 kilóval részesedik a déligyümölcs.

Miközben a mögöttünk álló évtizedben évente átlagosan 75 millió dollár értékű friss déligyümölcsöt importált az ország, addig egymillió dollárnyit exportáltunk is. Az unióba lépésünk óta megduplázódott a déligyümölcsexportunk, amely már 2006-ban megközelítette a kétmillió dollárt. Ennek azonban nem az az oka, hogy valóra vált Bástya elvtárs álma, és termőre fordultak a magyar narancsligetek.

Házi Zoltántól, a Budapesti Nagybani Piac vezérigazgatótól megtudtuk, hogy a Nagykőrösi úti piacon működődő kereskedők bonyolítják a hazai déligyümölcs-forgalom felét. Több szlovákiai, romániai beszerzői is rendszeresen jár erre a piacra, ennek köszönhető, hogy a déligyümölcs az exportstatisztikákban is szerepel, azaz valójában a külföldről importált gyümölcs továbbexportálásáról van szó. Főleg Dunántúlról, kisebb hazai zöldségkereskedők járnak rendszeresen a bécsi nagybani piacra is, ahol egyébként a budapesti hasonló kínálatot és árakat találnak.

A hazai déligyümölcs-kereskedelmet jellemzi az is, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok központi beszerzéssel dolgoznak, ezért egész Európában központi logisztikai bázisaikról terítik a zöldség, gyümölcsárut, így a déligyümölcsöt is.

A szakemberek szerint a mostani rendkívüli citromdrágulás mögött az aszályos idő miatti csekélyebb spanyol és görög termés áll. Ezt a nagy kiesést nem képes pótolni a kevésbé lédús török citrom. Az ágazati szakértők mind-ehhez hozzáteszik, hogy az általános gyümölcsdrágulás és az egész Európát fenyegető influenzavész is szerepet játszik a citromárak mesterséges feltornászásában.

Déligyümölcsök átlagára a pesti Nagybani piacon (forint/kiló, 3. hét, nagykerár )

 

2007

2008

Citrom (spanyol)

208

450

Citrom (török)

192

450

Narancs (olasz)

165

210

Mandarin (olasz)

204

180

Mandarin (spanyol)

232

260

Grapefruit (török)

240

260

Kivi (olasz)

175

220

Banán (ecuadori)

267

278

Banán (kolumbiai)

265

278

Forrás: Népszabadság

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook