Hírek

Új törvény: indoklás nélkül elbocsáthatnak?

A munka törvénykönyvének új koncepciója több ponton is veszélyezteti a munkavállalók biztonságát – állítják a szakszervezetek.

Létrehozva:

|

A munka törvénykönyvét 1992 óta több mint ötvenszer módosította az Országgyűlés, mára pedig már megérett egy alapos reformra – ebben a munkaadók, a munkavállalók és munkajogi szakértők is egyetértenek. Abban viszont nincsenek azonos platformon, hogy hol szükséges a gyökeres változtatás. A munkaadók versenyképességük javítására helyeznék a hangsúlyt, a munkavállalók kiszolgáltatottságuk csökkentésére, a szakszervezeti jogosítványok csorbítatlanul hagyására.

A kormányzat által felkért hat ismert munkajogász a közelmúltban kidolgozott tervezete mindkét fél álláspontját igyekszik figyelembe venni. Továbbra is kiemelten kezelné a dolgozók szociális és anyagi érdekeit, figyelembe venné azonban a foglalkoztatás új igényeit is. A cégeknek ma indokolniuk kell, ha elbocsátják dolgozóikat. Ha a kormány beterjeszti, a parlament pedig elfogadja a koncepciót, a kisfoglalkoztatók mentesülnének az indoklástól.

A szakszervezetek több ponton kifogásolják a munkaanyagban szereplő javaslatokat, egyebek mellett éppen az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségét. Borsik János, az autonómok elnöke – egyébként munkajogász – keményen fogalmazott lapunknak, amikor azt mondta: életveszélyes és fenyegető a munkavállalókra, illetve a szakszervezeteikre nézve is a tervezet, amely a piac mindenhatóságát szolgáló, a munkáltatók számára könnyítéseket tartalmazó elképzelés. A munka világát jellemző bizonytalanságot növeli, s nagymértékben korlátozni kívánja a szakszervezeti jogosítványokat, például azzal, hogy csökkentené a tisztségviselői jogvédelmet, s favorizálná a sok esetben munkáltatói befolyás alatt álló üzemi tanácsokat. Felveti ugyanis, hogy ezek is köthessenek kollektív megállapodást a munkáltatóval. Ez azért is elfogadhatatlan Borsik szerint, mert az üzemi tanácsok még sztrájkot sem szervezhetnek a dolgozók érdekében. Álláspontja szerint a szabályozás célja, hogy könnyebben és olcsóbban lehessen megszabadulni a munkavállalóktól.

A módosítások lehetőséget adnának arra, hogy a munkáltató egyenként ajánlhasson béremelést az így kiszolgáltatott dolgozónak, megkerülve a szakszervezetet.

A koncepció kidolgozói a munkaerő-kölcsönzésben is liberalizációt javasolnak, hogy "szabadon adják-vegyék" a dolgozókat. Borsik ugyanakkor azt elismerte, hogy az atipikus foglalkoztatás, a távmunka, a részmunkaidő szabályozása elkerülhetetlen. Mindazonáltal arra számít, hogy a mostani ciklusban nem kerül a parlament elé a koncepció. "Óva intem a politikát, hogy felelőtlen módon nyúljon hozzá a munkatörvényhez" – tette hozzá, utalva a választásokra.

A munkaadók néhány elemmel egészítenék ki a munkaanyagot. Így bővítenék a munkavállalói felelősség körét. A Kisosz például a munkaidő rugalmatlan szabályozását változtatná meg: emelné a havi munkaidőkeretet, mert ez nagyobb mozgásteret nyújtana a vállalkozásoknak.

 

Forrás: Népszabadság

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook