Hírek

Maradnak a kilencre végződő vevőfogó árak

Az egy- és kétforintosok márciusi bevonásától nem híznak az árak – ígérik a kereskedők, akik szerint hosszabb sorra és a kassza előtti értetlenkedésre viszont annál inkább lehet számítani. Egyelőre nem tervezik sem normál sem az akciós árak kerekítését.

Létrehozva:

|

Szűkre szabták az egy- és kétforintosok kivonásának március elsejei határidejét – vélik a kereskedők. A már korábban bejelentett kormányzati szándék szerint a készpénzes vásárlások végösszegét március elsejétől kell nullára vagy ötre le-, illetve felkerekíteni az erről szóló törvényjavaslat útmutatása alapján – ami egyébként semmiben sem különbözik a matematikai kerekítés szabályaitól.

A probléma az, hogy a kereskedők jelzése szerint a legjobb esetben is csak az év második felére tudnák átállítani az öszszes pénztárgépet, de az áruházi pénzforgalomhoz kötődő számítógépes rendszer átalakítása is legalább két és fél-három hónapos házi feladatot jelent számukra. Így a márciusi elsejei határidőre nem tudnak mást tenni, mint amit a kerekítés jövőbeli szabályairól szóló – a Pénzügyminisztérium (PM) honlapján olvasható – törvénytervezet is pedzeget, finn és holland példára hivatkozva. E szerint a vásárlónak adott nyugta vagy blokk a kerekítetlen végösszeget tartalmazza, a pénztárosok pedig fejben végzik majd el a kerekítést. A finn és a holland piaci viszonyokról az általunk megkérdezett kereskedők nem kívántak hosszan elmélkedni, abban azonban biztosak, hogy nálunk jó ideig állandó pénztári vita tárgya lesz a kerekítés.

Az egyik hipermarketláncnál például most jobb híján azzal kísérleteznek, hogy tréningeztetik a pénztárosokat, akik minden egyes vevőnek elmondják majd, mit miért és mennyire kerekítettek. Ez csak növeli a pénztárosok terheit, miközben a kereskedők szerint biztosra vehető, hogy – a Magyar Nemzeti Bank intenzív tájékoztató kampánya ellenére – veszekedésekhez fog vezetni, hogy a vásárló nem ugyanazt azt az összeget kapja visszajáróként, mint amit a blokkon vagy a pénztárgépen lát.

Megjegyzendő, hogy a kerekítés mikéntjére vonatkozó törvényi szabályozás is formálódik – a legtöbb kereskedő emiatt nem akar egyelőre kategorikus véleményt mondani róla. Az Országos Kereskedelmi Szövetségnek sincs végleges álláspontja, legfeljebb néhány előzetes aggálya – tudtuk meg Vámos György főtitkártól. Az árak kapcsán az MNB is leszögezte, hogy a kerekítés önmagában nem okozhat drágulást, azonban ehhez a kereskedelmi szektor "együttműködését" kérte. Ez a kereskedők szerint azt jelenti: legyenek szívesek lenyelni a kasszák és szoftverek átállításának – az APEH számításai szerint – cirka 25 milliárdos költségét.

A jelenlegi jogszabálytervezet nem teszi kötelezővé a kereskedőknek az átállítást, de ez gyakorlatilag megkerülhetetlen, ráadásul az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint jogilag is aggályos lehet, ha a számlán, illetve a pénztárgépek "fekete dobozában" nem szerepel külön tételként a kerekítés miatti többletbevétel vagy veszteség.

A főtitkár szerint általában, de különösen az élelmiszerek esetében nem várható felfelé kerekítés. A kereskedelmi láncok közötti kiélezett árversenyben nem valószínű, hogy valaki a kerekítés miatt két vagy három forinttal emelje egy mindennapos termék árát. Vámos György ennyiben is másnak látja a mostani helyzetet, mint annak idején a 10, 20 és 50 filléresek kivonását, mivel a néhány forintos árkülönbségnek – főleg az élelmiszerek esetében – komoly piaci szerepe van. Hosszú távon persze elképzelhető – teszi hozzá -, hogy az árak egyre inkább hozzáigazodnak a 0 és az 5-ös végződéshez, de az megjósolhatatlan, hogy ez mennyi időt jelenthet.

Egyelőre csak a drágább iparcikkek és ruházati termékek esetében lehet megkockáztatni, hogy az apró bevonásának valamelyes áremelő hatása lehet, mivel a magasabb árakkal arányosan a boltos mozgástere is nagyobb. Azonban az is könynyen megeshet, hogy egyes láncok inkább a lefelé kerekítésre fognak akciózni. Ami viszont teljesen biztos, hogy a marketingesek még igen hosszú ideig nem vesznek búcsút kilencesre végződő, bűvös akciós áraikról, bár vannak olyan találgatások is, hogy inkább a 90 lesz a nyerőszám, mivel ebben az esetben az egyetlen terméket vásárló vevőnek végül nem kell riasztóan kerek összeget fizetnie a kasszánál. Már ha ez zavarja a döntésében. A kilences szám bűverejéről ugyanis nemcsak legendák keringenek: hazai kutatások is alátámasztják, hogy az arra végződő árakat a fogyasztók tetemes hányada sokszor olcsóbbnak érzi. És ez független attól is, hogy a kasszánál a vásárlás végösszegét végül fölfelé vagy lefelé kerekíti fejben a pénztáros – vagy év végétől a pénztárgép.

Forrás : Népszabadság

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook