Zöldségszója, azaz edamame bab

Földimogyoró helyett a sör mellé, wokban elkészítve vagy éppen salátaként fogyasztva – számos elkészítési módja van, és a termesztése is megvalósítható az európai térségben.

fotó: pixabay

Az ázsiai térségben a hagyományos ételek esetén szója fontos alapanyag, hiszen a tofu, a miso, a tempeh vagy a natto fontos összetevője. Az edamame vagy mukimame néven ismert formája az európai térségben egyelőre kevésbé ismert, amelyet a frissen való betakarítás után használnak fel, mintha egy zöldségféle lenne.

Nálunk a „zöldségszója” felhasználása még gyerekcipőben jár, ugyan Ausztriában már találunk 400 hektár felületen (ebből 100 ha bio), de a termés nagy része exportra kerül.

Az ázsiai boltokban találhatunk fagyasztott teljes szója hüvelyeket, amelyek Kínából vagy Taiwanból származnak. A fagyasztás csak az egyik tárolási mód, Japánban, hagyományosan a frissen szedett szóját csokorba szedve értékesítik, amelyről eltávolítják a levelet és a növényi száron a friss hüvelyeket vásárolhatjuk meg. Innen ered a „zöldségszója” elnevezése is „Bab a száron”.

A friss hüvelyeket rövid ideig, vízben kell megfőzni, majd sóval meghinteni, majd fogyasztható is, a hüvelyből könnyedén kifejthető termés. (Általunk leginkább ismert fogyasztási forma a szárított, sózott szójabab.) A főzés egy fontos momentum, hiszen a szójabab is tartalmas fazint, ami emésztési problémákhoz vezethet, de ez az összetevő a hőkezelés hatására lebomlik. Az edamame babot kedvező beltartalmi értékei alapján is érdemes fogyasztani, hiszen magas a fehérje tartalma (30%), zsír (17%), szénhidrát (30%), mellyel akár hús helyettesítésére is alkalmas lehet.

Az edamame bab más fajta, mint amit az európai térségben termelünk. Az edamame bab nagyobb terméseket fejleszt, kevésbé szőrös a növény a hüvelyen belül, világos a héj színe, és könnyedén nyitható kézzel is, de az íze is édeskésebb.

Kínában és Japánban magas termőképességű fajtákat alkalmaznak, egyrészt a gépi betakarításra is lehetőség van (fagyasztást megcélozva), míg a kézi betakarításnál hosszan érő fajtára van szükség, ugyanis a kézzel, csokorba szedett szójának is megvan a piaca. Már elérhetők azon kísérletek eredményei, amelyet Németországban végeztek az edamame szójabab fajták kapcsán.  A kísérletben vizsgált fajták: ES Mentor, Green Heron, Green Shell, GT10X-01-5, Hokkai Black, Summer Shell…

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy az edamame bab, mint friss zöldségnövény az európai térségben egyelőre kevésbé ismert, ugyanakkor kedvező beltartalmi értékei miatt, érdekessé válhat. Rövid tenyészideje okán könnyedén kialakítható egy termesztési / betakarítási sor, amellyel hosszan szüretelhető. Egyúttal, botanikai hovatartozása okán kiváló talajjavító, és a biodiverzitásunkat is sokszínűsítheti a termesztésbe vonása.

agrotrend.hu / Benedek Borbála