Vegyes évük lesz idén a hazai méhészeknek

– Valósággal kettészakadt idén az ország méhésztársadalma: miközben a Dunától nyugatra a méhészek életük legjobb évét zárhatják az idén, a Duna vonalától kelet felé haladva komoly gondokkal kell megküzdeniük a gazdáknak – mondta lapunknak Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint nagyon ígéretesen indult az idei szezon, akácmézből például tíz éve nem látott mennyiség termett az idén.

Bár tartottunk attól, hogy a téli csapadék hiánya visszaveti majd az akácvirágzást, végül sikerült minden eddiginél sokkal jobb méztermést elérni az akácosokban – vélekedett a szakember. Bross Péter szerint a repce is jól mézelt az idén, ahogyan az ezüsthárson legeltető méhészek is kiváló eredményt értek el. A nyári kánikula és a szárazság fokozódásával azonban egyre romlottak a kilátások.

A legnagyobb területű méhlegelőt hazánkban a napraforgó jelenti. Az egész országban komoly problémát okozó aszály miatt azonban gyakorlatilag elmaradt a növények mézelése. A legrosszabb helyzet épp azokban a megyékben van, ahol korábban a legmagasabb hozamokat érték el a méhészek.

– Békés és Hajdú-Bihar megyében, valamint a Jászságban is siralmas a helyzet, a napraforgó csak sínylődik, s így nektárt sem ad a méheknek – emelte ki az OMME elnöke, aki szerint az idei napraforgóméz mennyisége az elmúlt évek átlagának harminc-negyven százalékát érheti el az idén, ez is főként a dunántúli területekről származik.

Fotó: Magyar Nemzet

Az aszály a méhészetek életét is rendkívül megnehezítette, a gazdálkodók folyamatosan itatják a méheket. Ugyanakkor egyre gyakrabban jelennek meg a vadállatok a méhitatók környékén, sok esetben kárt téve a berendezésekben. Ennél is nagyobb baj, hogy a napraforgó mellett a rétek, legelők, vízpartok növényvilága is nagyon rossz állapotban van. Az aszály miatt kiégtek a területek, a folyók visszahúzódtak, virágzó növények híján pedig a méhek sem tudják begyűjteni azt a nektárt, ami az áttelelésükhöz szükséges.

Bross Péter szerint a méhészek igyekeznek mesterséges szénhidrát- és fehérjeforrással pótolni a méhek hiányzó táplálékát, de nem tudják pótolni azokat az ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat, amelyek a természetes táplálékforrásokban jelen vannak. Mindez katasztrofális következményekkel lesz a jövő évi szezonra, a megfelelő nyomelemek hiányában a méhek élethossza ugyanis csökken.

Ennek ellenére mézhiánytól nem kell tartani a hazai piacon, az országban ugyanis még a legrosszabb évben is bőven a hazai fogyasztás feletti mennyiség terem.

Exportorientált ágazatként a méhészek jelentős mennyiséget adnak el a külpiacokra, legfontosabb partnereink továbbra is Németország, Franciaország, Olaszország és Ausztria. Bár az idén minden költségtényező – csomagolóanyagok, energia, üzemanyag – a méz árának emelkedését indokolná, Bross Péter mégsem számít drágulásra. Ennek oka, hogy az ukrajnai területeken – a várakozásokkal ellentétben – jó termést hozott az év, bőven van ukrán méz, ami akadozva ugyan, de folyamatosan érkezik az unióba.

– Méhészkörökben hallani lehet, hogy azok az ukrán kollégák, akik a háborús övezetben dolgoznak, igyekeznek mielőbb túladni a készleteiken. Sokan attól tartanak, hogy egy rakétatámadás megsemmisíti a raktáraikat – mondta az elnök.

A fokozott kínálat átmeneti áreséshez vezethet az uniós ukrán pia­con. A kereslet azonban így is jelentős, a szállítási nehézségek miatt pedig felértékelődik a helyi termékek szerepe. Így jó esély van rá, hogy az EU-ban idén is keresett lesz a magyar méz.

A méhészeket ugyanakkor türelemre intette az egyesület elnöke, Bross Péter szerint ugyanis a piac nem készült fel arra, hogy tíz éve nem látott mennyiségű akácméz termett hazánkban. – Egy év alatt lehetetlen eladni ezt a mennyiséget úgy, hogy az árak is elfogadható szinten maradjanak – mutatott rá.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet