Hírek

Változás az űrhajósok DNS-ében

Összesen tizennégy űrhajós DNS-ében azonosítottak mutációkat egy most nyilvánosságra hozott vizsgálat során – írja a Futurism.

A vizsgált asztronauták 1998 és 2001 között repültek a NASA űrsiklóival. A kutatók az űrhajósok vérmintáit tanulmányozták, így akadtak az örökítőanyag változásaira – írta az Origo. Bár ezek a mutációk hosszú távon valószínűleg nem jelentenek veszélyt az űrhajósok egészségére, felhívják a figyelmet az asztronauták rendszeres szűrésének szükségességére. Ez most különösen aktuális, hiszen az emberiség ismét holdraszállást tervez, ami várhatóan egy hosszabb űrmisszió lesz.

A Nature Communications Biology című folyóiratban publikált új tanulmányban azonosított mutációkat az jellemezte, hogy a vérsejtek nagy arányban egyetlen klónból származtak, ezt a jelenséget klonális vérképzésnek nevezik. Az ehhez hasonló mutációkat okozhatja a túlzott ultraibolya-sugárzásnak való kitettség, vagy például az olyan típusú sugárzás, amit a rákterápiák során alkalmaznak.

A KUTATÓK GYANÚJA SZERINT AZ űRHAJÓSOK VÉRÉBEN AZONOSÍTOTT MUTÁCIÓKAT A KOZMIKUS SUGÁRZÁS IDÉZTE ELő.

"Az űrhajósok olyan szélsőséges környezetben dolgoznak, ahol számos tényező, beleértve a legfontosabbat, a kozmikus sugárzást, szomatikus mutációkat eredményezhet, így fennáll a veszély, hogy a DNS-t érintő változások klonális vérképzési zavar kialakulásához vezetnek" – mondta David Goukassian, a kutatás vezetője.

Fotó: Onasa

Az űrhajósok egészségének témája aktuálisabb, mint valaha. A NASA éppen tavaly javasolta, hogy az asztronauták egészségének védelme érdekében változtassák meg a sugárzási határértékeket. Röviden, az ügynökség megpróbálja lehetővé tenni, hogy a fiatalabb űrhajósok viszonylag nagyobb mennyiségű sugárzásnak legyenek kitéve, mint az idősebb asztronauták, és mindkét nemre azonos sugárzási követelmények vonatkozzanak.

A mostani vizsgálat során 12 férfi és két női űrhajóstól vettek vérmintát tíz nappal a repülés előtt és a leszállás napján. A mintákat ezután mintegy két évtizedig – 80 Celsius-fokon tárolták.

A VÉRMINTÁKBAN MEGFIGYELT MUTÁCIÓK HASONLÍTANAK AZ IDőSEBBEKNÉL MEGFIGYELHETő SZOMATIKUS MUTÁCIÓKHOZ. EZ AZÉRT KÜLÖNÖSEN ÉRDEKES, MERT AZ űRHAJÓSOK ÁTLAGÉLETKORA MINDÖSSZE 42 ÉV VOLT.

A kutatók szerint az eredmény nem jelenti feltétlenül azt, hogy az érintetteknél szív- és érrendszeri betegségek vagy daganatok fognak kialakulni, a hosszabb küldetések során azonban számolni kell ezek kockázatával.

agrotrend.hu / Origo