Válság-vizsgáznak a gazdák is

Hanem az, hogyan állunk helyt. Vizsgázik az egyén és a társadalom. Különösen a fejlettnek nevezett nyugati, ahol az egyén, az ego került mindenek fölé. Szemben a keleti kultúrákkal, ahol a közösségi érdek az első mindenki számára. Fegyelmezettek, és hamar túl leszek a nehezén. Lásd a Kínából érkező friss híreket. Máshogy nem is élhetnének olyan nagy sűrűségben. Mi meg csak csodálkozunk az ottani intézkedéseken, és az emberi jogokat emlegetjük.

fotó: nyt.com

De hogyan vizsgázunk mi? Most tényleg kiderül, tényleg rohad-e a nyugati társadalom, és már elvesztette ősi túlélő ösztöneit? Tud-e fegyelmezetten szót fogadni, és egyéni érdeke elé helyezni a társadalmit.

Persze, enni mindig kell. Az élelmiszer stratégiai jellege erősödik most, ami nem csak hatalmas felelősséget ró az élelmiszer terméklánc szereplőire, hanem lehetőség megkopott presztízsünk javítására is. 56-os képek bukkannak fel bennem, amikor a vidék erőn felül küldött élelmet a hálás városnak.

Vajon aki ma teli bevásárlókocsiját tolja, gondol arra, aki termelte, feldolgozta, szállította, forgalmazta azokat a termékeket, fáradt vele? Most kell emlékeztetni rá! A világ ugyanis ma örökre megváltozik.

A családok magukra zárják az ajtót, és régimódinak tűnő értékek kerülnek elő a feledés homályából. Olyanok, mint mindennapi kenyér az asztalon, a közös étkezések, és maga a család.

A gazdák, feldolgozók, szállítmányozók szerepe megnő, felelősségük abban, hogy megőrizzék termelőképességüket, szintén. Nem betegedhetnek meg, nem kerülhetnek karanténba, dolgozniuk kell. Új szokásokat kell például felvenni. Az ölelgetés, puszilkodás, kézfogás kerülendő, ahogy a közös pohár is. Viszont kidomborodik, hogy a természetben végzett munka is újabb előnyt jelent.

A válságnak mindig vannak nyertesei, van benne lehetőség. Akik jók (hatékonyak, versenyképesek, szemléletük is „korszerű”) még inkább azzá válhatnak, míg a sor végén kullogók lemorzsolódnak. Ebből következik a koncentráció növekedése. Ez nem csak a tulajdonosi szerkezetben, a kibocsátásban, hanem a beruházások, a szaktudás koncentrálódásában is tetten érhető.

A helyzet pikantériája, hogy a koronavírus egyszerre tombol például a sertéspestissel.

Erről szól másik eheti cikkünk az Agrárpénzek rovatban: https://www.agrotrend.hu/piac/agrarpenzek/bekoszontott-a-virusok-kora. A két járvány hatása egymást erősíti. A járvány-megelőzési céllal kiürített sertéstelepek egy része már új tulajdonos kezében kerül újra betelepítésre, de olyan is van, amely üresen marad. A másik oldalon viszont, a modern kapacitások növelése érdekében, új beruházások is indulnak.

Másik jó példa a helyzet bonyolultságára, hogy miközben a kiskereskedelem újabb és újabb megrendelésekkel bombázza a beszállítókat, addig a vendéglátás és immár a közétkeztetés is csökkenti azokat. Gondoljunk csak a leálló iskolai étkezdékre. Ez piacszervezési, kapacitási kérdés, sokak számára létkérdés.

Szintén fontos értenünk azt, hogy bár a FAO által mért globális élelmiszerárak – jelenleg főként a növényi olajok áresése miatt – csökkennek, még mindig jelentősen az egy évvel korábbiak felett vannak.

Egyik válság sem tart örökké, de mind mély nyomot hagy maga után. Legyen ez a nyom a mezőgazdaságban a (i) szervezettség javulása. Csapja rá végre a kaput az individualizmusra, amely még mindig legerősebb korlátunk.

(ii) Éljünk a lehetőséggel, hogy az élelmiszer felértékelődése tartós lehessen. Az árak rendre nem a válság előtti szintre rendeződnek annak enyhülését követően.

(iii) A szükségben, bajban könnyebb új piaci kapcsolatokat kialakítani, de a nagyobb figyelmet mégis a meglévők megtartására, erősítésére kell fordítani. Bajban ismerszik meg a barát és a partner.

Végül foglaljuk keretbe a történetet azzal, hogy más világ jön.

(1) A higiénia új szintjén kell élnünk, gazdálkodnunk. Az állatjárványok szemléletformáló hatása remélhetőleg áthelyeződik hétköznapi életünkbe is, s társasági életünkbe is be kell költöznie.

(2) Felgyorsul a koncentrálódás. Egyre több cég cserél gazdát az agráriumban is.

(3) Felértékelődik a helyi termés, a gyors elérhetőség, rövid szállítási út.

(4) Globálisan is átértékelődés kezdődik, a helyi termelés jobban előtérbe kerül és annak kedvezőbb környezeti hatása is több figyelmet kap. Egész iparágak szerkezete fog átalakulni. Meg kell újulnia a készletezéssel kapcsolatos gyakorlatnak is.

Ha fenn tudjuk tartani termelőképességünket, jó éve lesz az agráriumnak. A felértékelődés az árakban is jelentkezni fog.

Ahhoz viszont, hogy ne toljuk túl Béláim, szóba kell állnunk egymással, együtt kell működnünk, szervezetté válnunk. A túltermelés réme könnyen előbújhat, és a fent említett arculati helyzeten is most lehet hatékonyan javítani.

Tiszteletet a gazdáknak!

Fórián Zoltán
Vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ