Utazás a söröskorsók körül

A sörözés ugyan egész évben jelen van a mindennapokban, azonban teljesen egyértelmű, hogy nyáron jóval nagyobb divatja van a frissítő alkoholos gabonaital kortyolásának, mint bármikor máskor az év során – számol be róla a Szent István Egyetem közleménye. A Sör világnapja alkalmából a Szent István Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékének munkatársai segítségével olyan technológiai és termékfejlesztési újításokba nyerhetünk bepillantást, amelyek egyedülállóak az országban.

A funkcionális élelmiszerek fejlesztése és gyártása az elmúlt esztendőkben egyre inkább előtérbe került szinte minden élelmiszertípus esetében. Ez az irányzat a söripart sem hagyta érintetlenül. A gyártók – a vásárlók különböző igényeinek kielégítése érdekében, valamint a versenyképesség és gazdaságosság fenntartása miatt – táplálkozás-élettani szempontból egyre inkább kedvezőbb termékek előállítására törekednek. A tanszék tevékenysége a kiváló söripari szakemberek képzésén túl olyan technológiai- és termékfejlesztési kísérletek elvégzésére irányul, amelyekkel hatékonyan tudják segíteni az ipart.

Fotó: Public Domain Pictures

Egyik ilyen innováció a gluténmentes sörök előállításának technológiája, amely lehetővé teszi a lisztérzékeny sörkedvelők számára a következmények nélküli fogyasztást. Az Egyetem további újítása a sportolók számára kifejlesztett izotóniás (sóval kiegészített) alkoholmentes sör, vagy éppen a kismamák számára alkotott nektársör, amelyet kifejezetten szoptatási időszakra ajánlanak a SZIE kutatói.

A Szent István Egyetem munkatársai nemcsak funkcionális sörkészítmények előállítására specializálódtak. Több esetben kérték a szakembereink segítségét különböző hazai sörfesztiválok szezonális söreinek fejlesztéséhez, így született meg a magas élvezeti értékkel rendelkező gyömbér-, a tokaji aszún érlelt, a kávés, csokoládés, mézes, bodzás, chilis, homoktövises és egyéb (vad)gyümölcsös ízű sör is.  A termékfejlesztések sorában érdemes megemlíteni az első magyar biosört, amely mögött több éves kutatómunka áll. Összetételét nagyrészt egy ősi búzafajta, az alakor alkotja. A biosörök kínálatát jelenleg is többféle gabona felhasználásával bővítik a kutatók, ilyen például a zab, a tritikálé, a tönköly, a tönke és a rozs. Érdekesség, hogy ezekből világos, vörös és barna sörök, valamint alacsony alkoholtartalmú változatok is előállíthatók a szakemberek szerint.

A SZIE Sör- és Szeszipari Tanszéke az egyetlen söripari felsőfokú oktató-kutató műhely Magyarországon, amely rendelkezik a sörkészítés minden technológiai lépésének modellezésére alkalmas félüzemi berendezésekkel: kísérleti malátázó, korszerű söranalizátor, félüzemű sörfőzde, valamint korszerű analitikai berendezések és érzékszervi laboratórium. A tanszék sokrétű feladatai közé a fejlesztéseken túl a késztermékek bevizsgálása is hozzátartozik, így szolgáltatásokat nyújt számos nagyüzemi és kézműves sörfőzde számára: maláta-, komló-, élesztő- és sörminősítés, tárolási vizsgálatok, a sörök minőségi változásai, stb. A hallgatók rangos, nemzetközi szinten is elismert oktatóktól sajátíthatják el a hagyományos erjedési technológiák mellett a korszerű alkoholos fermentálási és ászokolási technológiákat is pl. enzimes technológia, rögzített sejtes technológia és különleges bioreaktor mérnökség stb. 

agrotrend.hu / Szent István Egyetem