Hírek

Új vezetése van a pécsi egyetem szőlészeti kutatóintézetének

A kutatómunkában és a borértékesítés területén is nagyobb hazai, valamint nemzetközi megbecsülést szeretne kivívni a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének új vezetése, amely a napokban állt munkába – tájékoztatta az egyetem az MTI-t.

Közleményükben azt írták: az elnöki tisztséget betöltő Madaras Zoltán agrármérnököt a vállalkozói tevékenységéből fakadó innovatív szemlélete segíti abban, hogy rentábilissá tegye az intézet működését, képzési lehetőségeket teremtsen, folyamatosan figyelemmel kísérje a szőlő- és borágazatot érintő kihívásokat, és választ találjon rájuk.

fotó: pixabay.com

A kutatóintézet főborásza, Ipacs-Szabó István a termelők és a kutatók közötti szorosabb együttműködésre koncentrál fiatal feltörekvő és tapasztaltabb borászok bevonásával – jelezték.

Hozzátették, a többszörös Borászok Borásza döntős és Év Bortermelője-jelölt szakember célja az is, hogy erősítse a kutatóintézet tavaly ősz óta Pécsi Egyetemi Borbirtok márkanéven forgalomba hozott borainak marketingjét és piaci jelenlétét.

Kiemelték, hogy Teszlák Péter kutatási igazgató célja az intézet génbankjának megőrzése, a csemegeszőlő fajtaválaszték új irányvonalainak kijelölése, termesztési kultúrájának megteremtése.

A kutatóintézetben ősztől elindulnak azok a rövid képzési formák, amelyek részben a boros szakmát, részben a borkultúra iránt érdeklődőket célozzák meg – írták. Hozzáfűzték: a Pécsen tanuló külföldi diákokra gondolva lesznek angol nyelvű boros kurzusok, de a tervek között szerepel speciális sommelier tanfolyam, közép-európai borkurzus, valamint "az egykor kiválóan működő pécsi borszeminárium újbóli beindítása is".

A közlemény emlékeztet arra, hogy a kutatóintézet 1949-ben jött létre, a kutatást, az oktatást és a szaktanácsadást mintegy 30 hektár szőlőültetvény, egy 300 éves 1600 négyzetméter alapterületű pince és akkreditált laboratóriuma szolgálja.

A ma szőlőnemesítéssel, genetikai, szőlőtermesztés-technológiai és borászati kutatásokkal is foglalkozó intézet több mint 1800 tételből álló szőlőfajta-gyűjteménye – amelyben számos szőlőhungarikum található – a világ hatodik, Európa második legnagyobb szőlőgénbankja – mutattak rá.

Hangsúlyozták: Magyarországon egyedül Pécsen folyik világszínvonalú rezisztencianemesítés, amelynek célja a környezettudatos, fenntarthatóbb szőlő- és borágazat megteremtése, megerősítése.

agrotrend.hu / MTI