Új lendületet kaphat az agrárexport

Bencsik Dávid a baranyai megyeszékhelyen több agrárvállalkozás mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökének, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak, valamint a Pécsi Tudományegyetem kancellárjának felkeresése után úgy fogalmazott: a vidéken élő termelők, vállalkozók, agrárszakemberek ötletei, véleménye, évszázados tapasztalatain alapuló tudása elengedhetetlen a döntések meghozatalához, a megfelelő fejlesztési irány kialakításához – írja az Agrárminisztérium közleménye.

A helyettes államtitkár ezúttal Dél Dunántúl központjába, Pécsre látogatott, hogy megismerje a helyiek véleményét. Bencsik Dávid tervei szerint végiglátogatja Magyarországot azért, hogy felmérhesse a helyi igényeket, az agrárképességeket és az exporthoz szükséges árualapot. Ezzel párhuzamosan párbeszédet kezd agrárexportunk fellendítése érdekében a Magyarország külképviseletein dolgozó, valamint a hazánkba akkreditált diplomatákkal.

Fotó: Fekete István

A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a magyar vidék jövője szempontjából történelmi jelentőségű, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosít a nemzeti költségvetésből az európai uniós vidékfejlesztési források mellé – emlékeztetett Bencsik Dávid. Mint mondta, a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési pillérén keresztül érkező forrásokat 2021-től a kormány az unióban egyedülálló módon – a korábbi évek 17,5 százalékos támogatása helyett – 80 százalékkal egészíti ki. Ezáltal az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. A jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így összesen több, mint 7,5 milliárd forintot fordíthatunk az ágazat fejlesztésére.

Ez a hatalmas összeg óriási esély a magyar agrárium és élelmiszeripar számára, de, mint mondta, a források megfelelő felhasználása a termelés, feldolgozás során nem elég, a külpiacokért is meg kell dolgozni – fogalmazott a helyettes államtitkár. A források új lendületet adnak hazánk agrárexportjának is. A közös célok eléréséhez – ahhoz, hogy a történelmi jelentőségű fejlesztési lehetőséghez történelmi jelentőségű agrárexport eredmények is társuljanak, párbeszédre van szükség a helyi termelőkkel, vállalkozókkal, a tudomány és a megyei politika és kamara képviselőivel. Ez a párbeszéd kezdődött most Baranya megyében.

Fotó: Fekete István

A korábbinál háromszor nagyobb fejlesztési forrásból a Baranya megyei agrárvállalkozások is részesednek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki példákat is sorolt a pályázatok révén támogatható célokra. Mint mondta, Baranya megye meghatározó bortermelő vidék, ami megmutatkozik a benyújtott pályázatok, az itt felmerülő fejlesztési igények számában is. A szántóföldi termesztés mellett régen ugyanolyan meghatározó jelentőségű volt a falvakban az állattenyésztés, amelyet mára egyre kevésbé gyakorolnak. A sertéstenyésztés mellett a szarvasmarha- és baromfitenyésztés megmaradt, míg pályázatok segítették a nagy állattartó telepek felépítését. Például Mohácson valósult meg hazánk egyik legkorszerűbb, hatalmas kapacitású vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzeme.

Bencsik Dávid a versenyképesség, jövedelmezőség egyik feltételének a termékek minél magasabb szinten való feldolgozását és értékesítését jelölte meg. Ezt felismerve egyre több gazdálkodó vágott bele saját feldolgozóüzem létesítésébe, amelyhez pályázati forrásokhoz jutott – mondta. Az említett beruházások mellett újabb elképzelések megvalósítására lehet majd pályázni a következő hónapokban. Ezek között lehet olyan, amely a mindennapi életet, a megélhetési körülményeket javítja, a vidéken való boldogulást teszi lehetővé, más pályázatok segítséget nyújtanak az ökológiai gazdálkodás fenntartásához, vagy éppen az arra való áttéréshez, de ide sorolható a héten megnyílt mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázat is – sorolta a helyettes államtitkár.

Bencsik Dávid a mezőgazdaságba érkező források jelentős eredményének nevezte, hogy mindannyian helyben megtermelt, egészséges és biztonságos élelmiszerhez juthatunk. Ezt segítik Baranya megyében is a sorra nyíló termelői piacok, amelyek egyrészt biztosítják a környék termelőinek a piacra jutást, az értékesítés lehetőségét, másrészt a kontinenseken átutaztatott, környezetet is terhelő import helyett előtérbe helyezik a helyi termékek fogyasztását és így a helyi gazdálkodók megélhetését.

Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Baranya megyei elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben több területen jelentős forrásbővülés valósul meg az agráriumban, közöttük kiemelten fontos ágazatokban. Ismertette: a kertészeti üzemek támogatására korábban előirányzott 30 milliárd forintos támogatás 68 milliárdra, a mezőgazdasági kisüzemek támogatására előirányzott 2,5 milliárd helyett 32,5 milliárd forint jut majd, ez utóbbival 7500 kistermelő jut jelentős forráshoz. A gyógynövényekkel foglalkozó agrárpiaci szereplők 15 milliárd, a gombaüzemeket működtetők 20 milliárd forinthoz juthatnak, emellett a helyi termelők piacra jutását is 13 milliárd forinttal segíti a kabinet a következő hét évben. Kiemelte, hogy az élelmiszert előállító üzemek fejlesztésére 260 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre. Rittlinger József szerint a források segítségével nemcsak a helyi termelők piachoz jutása fog fejlődni, de várhatóan olyan ágazatok is újjáéledhetnek, amelyek korábban egy-egy térségben sorvadásnak indultak.

agrotrend.hu / Agrárminisztérium