Hírek

Terjed a madárinfluenza

Újabb gazdaságban ütötte fel a fejét a madárinfluenza, így Komárom-Esztergom megye után már Hajdú-Bihar is érintetté vált. Bár a vírus az emberekre nem veszélyes, komoly fenyegetést jelent. A szakemberek szerint a kár elkerülhetetlen, amelynek mértéke a szigorú járványvédelmi intézkedések betartásával mérsékelhető. A kór terjedésének hírére néhány ázsiai piac máris lezárta határait a magyar baromfi előtt.

Ahogyan az várható volt, a Komárom-Esztergom megyei eset után újabb helyen azonosították a madárinfluenza-vírus jelenlétét az országban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közölte: egy létavértesi kacsatartó gazdaságban is a jelentős gazdasági kárral fenyegető betegség H5N8 altípusát azonosították a laboratóriumi vizsgálatok – írja a Magyar Nemzet.

fotó: publicdomainpictures.net

Míg a Bács melletti pulykatelepen a napokban több mint 53 ezer pulyka leöléséről kellett döntést hozniuk a hatóságoknak, a létavértesi gazdaságban ennél jóval nagyobb számú, mintegy 115 ezres állományt kell felszámolni.

A Nébih tájékoztatott: a hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, az állatok leölését már a betegség gyanújának észlelésekor megkezdték, a gazdaság körül pedig kijelölték a három kilométer sugarú védőkörzetet és a tíz kilométer sugarú megfigyelési körzetet. A szakemberek szerint a betegség megjelenésében valószínűleg a közeli tóra járó vadmadarak játszhattak szerepet.

A baromfikat jelenleg is kötelező teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen etetni és itatni, az almot szintén úgy kell tárolni, hogy ahhoz a vadmadarak ne férjenek hozzá. A Nébih szerint az előírások hamarosan kiegészülnek a kötelező zártan tartással, a fokozott kockázat miatt azonban a gazdálkodóknak már most érdemes gondoskodniuk az állataik elzárásáról.

A betegség legutóbb 2016-ban jelent meg az országban, akkor a legnagyobb pusztítást épp a betegségre leginkább fogékony víziszárnyas-ágazatban okozta a járvány. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke lapunknak elmondta: nem kérdés, hogy az újabb madárinfluenza-járvány kárt okoz, a veszteségek mértéke azonban nagyban függ a védekezési képességtől.

Az elnök szerint a gazdaságokat a ­2016-os járvánnyal ellentétben felkészültebben érte a betegség megjelenése. A telepítések során igyekeztek csak akkora állományokat telepíteni, amelyeket biztonsággal el is tudnak zárni.

– Néhány héttel ezelőtt a lengyel esetek már felhívták a figyelmet arra, hogy a vírus ismét megjelent Európában. Az azóta eltelt időszakban a BTT is többször értesítette a tagjait, hogy az országos főállatorvosi határozat maradéktalan betartása mellett lehetséges csak állami kártalanításhoz jutni.

Szigorú szankciókat helyeztünk kilátásba azon tagjainkkal szemben, akik nem tesznek eleget a járványvédelmi előírásoknak – mutatott rá.

Bár a betegség terjesztéséért elsősorban a vadmadarak tehetők felelőssé, a vírust a levegő, a rágcsálók és akár az ember is terjesztheti. Csorbai Attila szerint ugyanakkor az érvényben lévő szabályok betartásával – az állatok és a takarmány elzárásával, az istállók fertőtlenítésével, a gépjárművek kerékfertőtlenítésével, valamint a személyforgalom korlátozásával minimálisra csökkenthető a betegség megjelenésének esélye.

– A legfontosabb, hogy legyen hitünk és kitartásunk. Az intézkedések szigorú betartásával nagy mértékben csökkenteni tudjuk a megjelenés kockázatát – fogalmazott az elnök.

Bár a madárinfluenza jelen válfaja az emberre nem jelent veszélyt, felbukkanása komoly gazdasági károkat okozhat, sok ország léptethet életbe embargót. Például Ázsia nagy része bezáródhat a hazai baromfitermékek előtt.

A Nébih már közölte: az Állategészségügyi Világszervezetnek tett bejelentést követően több ázsiai ország is úgy döntött, hogy ideiglenesen megtiltja élő baromfi és különböző baromfitermékek beszállítását Magyarországról.

A betegség megjelenésének megítélése ugyanakkor országonként eltérő: Japán, Hongkong és Szingapúr csak az érintett két megyéből, Dél-Korea viszont az ország egész területéről nem fogad élő szárnyast, baromfitermékeket és tojást.

A rendelkezések január 12., illetve 14-e óta vannak érvényben, előfordulhat azonban, hogy az érintett országok a betegség detektálását megelőzően útnak indított szállítmányokat is feltartóztatják a határaikon, a betegség leghosszabb lappangási ideje ugyanis huszonegy nap.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Tovább olvasom

Az Év Agrárembere támogatók

 
Növényvédelem kategóriatámogató
Kwizda Agro Hungary Kft
Borászati partner
Koch Borászat Kft.
Szántóföldi növénytermesztés kategóriatámogató
Agro Masters Hungary Kft.
Vendéglátó partnerünk
La’ Róna Bisztró és Borbár
Állattenyésztés kategóriatámogató
Bonafarm Zrt.
Agrárinnováció kategóriatámogató
Greenman Kft
Autós partner
WALLIS MOTOR PEST
Feldolgozó-élelmiszeripar kategóriatámogató
Master Good Kft.
A közönségdíj támogatója
Agrármarketing Centrum
Szervező
Agrotrend Csoport Zrt.
Szakmai partner
Nyakas Farm
Főtámogató
Limagrain Hungária Kft.
ÖKO gazdálkodás kategóriatámogató
Debreceni Egyetem
Kertészet kategóriatámogató
Délalföldi Kertészek Szövetkezete
Partner
Magyar Növényvédelmi Szövetség
A különdíj támogatója
Erste Bank Hungary Zrt.
Fiatal Gazda kategóriatámogató
Lidea Hungary Kft.
Erdőgazdálkodás kategóriatámogató
MEGOSZ
Szakmai partner
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A Jövő Agrárszakembere kategóriatámogató
Mc’donalds
 
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés