Teljes holdfogyatkozás közeleg

Sokan nem tudják, hogy a holdfogyatkozás jóval ritkábban előforduló jelenség a napfogyatkozásnál, bár az is igaz, hogy utóbbi valamivel látványosabb, így több figyelmet kap – írta a Turista Magazin. Pedig egy teljes holdfogyatkozás is nagyon szép, ráadásul sok érdekességet tartogat. A Föld égi kísérője az emberiség történetében mindig is fontos szerepet játszott, már őseink is csodálattal fürkészték az állandóan változó Holdat, miközben folyamatos jár-kel az égbolton.

És nemcsak látványként lenyűgöző, hanem azzal a képességével is, ahogyan kihat a földi élet minden területére. Gondoljunk csak az árapály jelenségre, nem beszélve azokról a megmagyarázhatatlan tulajdonságairól, ahogyan az élő szervezetekre hat, például teliholdkor, vagy ahogyan a ciklikusságot szabályozza.

Fotó: NASA

Miért holdfogyatkozás, ha végig látni fogjuk?

Egy évben elvileg sokkal többször lehetne holdfogyatkozás, hiszen a Föld Nap körüli keringése során egy év alatt többször is a Hold és csillagunk közé kerül. De nem minden esetben alakul ki mégsem ez a jelenség, ennek pedig az az oka, hogy a Hold Föld körüli pályája nem esik minden esetben a Föld keringési síkjába, hanem azzal kis szöget zár be, vagyis a telihold kevéssel ugyan, de a Föld által vetett árnyék alá vagy épp fölé kerül. Amikor viszont a három égitest pontosan egy síkba kerül, akkor a Földről nézve holdfogyatkozást láthatunk.

A napfogyatkozáshoz képest viszont ilyenkor nem tűnik el a Hold a szemünk elől, hiába teríti be a Föld árnyéka teljesen a Holdat. A Föld légköre megtöri a Nap sugarait és ez világítja meg égi kísérőnk felszínét, amely ilyenkor vörös színűnek látszik.

Ennek oka, hogy a légkörön keresztül haladó fény színeire bomlik, akárcsak egy prizma üvegén. A hosszabb hullámhosszú (vörös) sugarak kevésbé szóródnak a légkörben, ezért látjuk a naplementét is narancsvörös színben pompázni. Ugyanez a hullámhosszú fény folytatja útját a Föld gázburkán át a Hold felé, így annak vörös színt ad. Tehát, bár végig látni a Holdat, e csillagászati jelenséget leíró definíció szerint, ha az egyik égitest teljesen kitakarja a közvetlen fény útját a másik égitest felé, akkor fogyatkozásról beszélünk.

Fotó: NASA

Hogy néz ki majd a jelenség?

Sajnos Magyarországról a mostani holdfogyatkozásnak csak a részleges fázis kezdetét tudjuk majd megnézni, mert miután elkezdődik hajnal 4:27-kor, a Hold 5:07-kor már le is nyugszik a nyugati-délnyugati horizonton. Azok a szerencsések, akik a Föld olyan pontján laknak, ahol a teljes jelenség látható lesz, erre számíthatnak: az induló részleges fogyatkozás után 5:29-kor kezdődik majd a teljes Holdfogyatkozás, amikor az egész Holdat elnyeli a földárnyék. A fogyatkozás maximuma 6:11-kor lesz, a teljes fázisból pedig 6:53-kor lép majd ki a Hold. Bő egy óra múlva, 7:55-kor ér véget a részleges fogyatkozás, majd a félárnyékos fázis penumbrája 8:50-kor hagyja el a Holdat.

De ne csüggedjünk, mert így is szép látványban lehet részünk május 16-án. Keressünk egy olyan helyet, ahol teljesen szabad a látóhatár délnyugati felé, és ha az égiek is úgy akarják, akkor felhő sem nehezíti majd a megfigyelést. Mire a Hold horizontközelbe ér, az eget már a kelni készülő Nap fénye varázsolja majd világosra. Binokulárral vagy kis távcsővel nézve mindenképpen megkapó látvány lesz az egyre nagyobb fázist öltő fogyatkozási holdsarló.

A légköri fénytörés laposra fogja torzítani a holdkorongot, ráadásul az alsó felét jobban összenyomja, mint a felsőt.

A fogyatkozási holdsarló alakja pedig eleve eltér a megszokott holdsarló alaktól, hiszen a holdsarló fény-árnyék határa ellipszoid, holdfogyatkozáskor viszont egy Holdnál háromszor nagyobb sugarú gömb, a földárnyék harap bele. Ráadásul a Holdunk pont ezekben a napokban lesz földközelben, így átmérője a szokásosnál is nagyobbnak fog látszani, úgyhogy mindenképp érdemes lesz korán kelni hétfő reggel, ha szeretnénk megnézni ezt a különleges égi jelenséget.

agrotrend.hu / Turista Magazin