Szóvetés a hazai agrárpiacról

A beszélgetés során többek között elhangzott:
–    Az agráriumot a termelést illetően kevésbé rázta meg a koronavírus-járvány. A munkálatok nagy része a szabad levegőn zajlik, így kevésbé voltak kitettek a munkavállalók, inkább az élelmiszeripari üzemekben volt ok az aggodalomra. A biztonsági intézkedéseknek köszönhetően hazánkban nem volt tömeges megbetegedés az üzemekben, szemben több más európai országgal. Piaci oldalról viszont komoly hatások jelentkeztek, különösen a HoReCa szektorba beszállító termelőknél, illetve ki kellett szolgálni a járvány első heteiben ugrásszerűen megnövekedett keresletet is.
–    A koronavírus és az afrikai sertéspestis teljesen összezavarta a sertéspiacot. Az emelkedő sertésárak miatt a tenyésztőknek jó éve volt, de ez már nem mondható el a húsipari szereplőkről, hiszen az élő sertések drágulása csak alig tudott megjelenni a termelői és fogyasztói árakban. Vannak arra utaló jelek, hogy kezd normalizálódni a piac.
–    Mintagazdaságokra, integrátorokra nagy szüksége van a hazai agráriumnak. Nyugat-Európában már 200 évvel ezelőtt is szerveződtek szövetkezeti alapon olyan láncok, amelyek élelmiszeripari üzemeket birtokoltak. Ma ez inkább fordított formában valósul meg, az élelmiszeripari cégek építik ki a saját hálózatukat. Az integrációk azért is fontosak, mert megváltozott a kereskedelem szerkezete, napjainkban az élelmiszerek 90 %-át az áruházláncokban értékesítik, amelyek igénylik a biztos mennyiséget és az állandó  minőséget. A magyar áruk az import termékekkel versenyeznek, csak úgy lehetünk versenyképesek, ha az egész lánc – az alapanyag-termeléstől az élelmiszer-előállításig – nagyon hatékony. Ebben egy komoly tudással rendelkező integrátor tud segítséget nyújtani. Az együttműködés minden szereplőnek biztonságot ad. Az integráció nem „gyarmatosítás”: a kisgazdaságoknak tudástranszfert és biztos piacot jelent. A hosszú távú földbérletet a beruházás megtérülése indokolja, komoly beruházásba (pl. öntözésfejlesztésbe, valódi precíziós gazdálkodásba) csak így lehet belefogni.
–    Az EU Termőföldtől az Asztalig és Biodiverzitás Stratégiájával az a legfőbb probléma, hogy fűnyíróelv szerint fogalmaz meg célkitűzéseket. Például azt, hogy 50 %-kal kell csökkenteni felhasznált a növényvédő szerek mennyiségét, miközben Hollandiában hektáronként háromszor annyit juttatnak ki, mint hazánkban.
–    Rohamosan nő a világ népessége, és főként ott, ahol kevés termőföld áll rendelkezésre. Ennek előbb-utóbb érezni kell a hatását, így az agrárium versenyképesen működő szereplői számára – együttműködéssel – a jövő jót hozhat.

Facebook: https://www.facebook.com/gyorffybalazshivatalosoldala/posts/318582809516537

YouTube: https://youtu.be/685PyfeNckM

Soundcloud: https://soundcloud.com/gyorffybalazs/agrariumi-korkep-dr-csanyi-sandorral

Spotify: https://open.spotify.com/episode/3yKrcq9r5ltbUbFIyhpaEs?si=vmWzAeouQC-IaMUXU3IBnQ

agrotrend.hu / NAK