Sokkal többet költöttünk alkoholra és kávéra a boltokban

Üzemanyagra viszont 164, ruhára pedig 50 milliárddal kevesebb ment el ugyanilyen összehasonlításban – írta a Store Insider. 

Bár a statisztikai hivatal az árak hatását nem veszi figyelembe az eladási forgalom alakulását mutató adatsorában, a kedden közzétett számok így is sokat elárulnak arról, hogyan alakította át a covid-karantén a lakosság vásárlási, fogyasztási szokásait.

Fotó: pikist.com

Több élelmiszer, alkohol és cigi

Már önmagában az is fontos változás, hogy az egyébként megugró infláció ellenére is csökkent az összesített kiskereskedelmi forgalom, hiszen – ahogy ezt a kormányzat hónapról-hónapra hangsúlyozta – korábban hosszú évekig folyamatos növekedést mutattak az adatok. Ez a fordulat azonban egyáltalán nem okozott meglepetést, hiszen a korábbi adatokból is lehetett már tudni.

Fotó: pixabay.com

Épp ezért sokkal érdekesebb, hogy az egyes árucsoportok forgalmában milyen változások történtek, illetve ezek hogyan viszonyulnak a korábbi trendekhez. Ha a tavalyi második negyedévet hasonlítjuk össze a 2018-assal, akkor az látszik, hogy többnyire egyenletesen változott a forgalom, szinte minden termék iránt egységesen nõtt a kereslet. Persze néhány kivétel van, de ezek jellemzõen olyan kisebb forgalmú árucsoportok, mint a tüzelõanyag, a használtcikk vagy éppen a kép- és hanghordozó eszközök, amelyek gyengébben teljesítettek az átlagnál, vagy a szaniteráru, amely erõsebben.

Hektikus forgalomváltozás

A nagyobb forgalmú termékek közül egy éve csak a 2018-ban elég erõs évet záró híradástechnikai eszközöknél és az idõjárástól is jelentõsen függõ cipõknél volt csökkenés, felfelé pedig kizárólag az autóeladások lógtak ki a sorból.

Ezzel szemben az idén annyira összevissza változott a forgalom, hogy egyszerûbb lenne felsorolni azokat a termékcsoportokat, amelyek nagyjából az átlagos szintet hozták, mint azokat, amelyek piacán valami egészen extrém dolog történt.

Miközben a teljes kiskereskedelmi forgalom kismértékben csökkent, hét olyan termékkategória volt, amelynél 10 százalékot is meghaladó mértékû növekedést mértek. A legnagyobb ugrás a telefonoknál volt, erre 30 százalékkal ment el több, mint egy évvel korábban, de ötödével emelkedett az információfeldolgozó berendezések és a padlóburkolók forgalma is. Elõbbi két termékkörnél a növekedésben minden bizonnyal szerepet játszott az otthoni munkavégzés és a távoktatás, hiszen már tavasszal látni lehetett, hogy ezek eszközigénye bizonyos termékek iránt megdobta a keresletet. A padlóburkolóknál, festékeknél, építõ- és barkácsanyagoknál pedig valószínûleg a szokottnál intenzívebb lakásfelújítás és ház körüli munkavégzés hajtotta fel a forgalmat.

Bár a fentiek egy része összegszerûen is jelentõs növekedést takart – telefonra és építõanyagra például 10-10 milliárddal ment el több, mint 2019 második negyedévében -, a többletforgalom nagy része azonban nem ezekhez a termékekhez, hanem a napi fogyasztási cikkekhez kötõdött.

Az élelmiszerek forgalma több mint 92 milliárd forinttal ugrott meg, alkoholos italokra pedig közel nyolc, míg dohányárura bõ 15 milliárddal költöttünk többet kiskereskedelmi üzletekben.

Ebbõl könnyû lenne levonni azt a következtetést, hogy a bezártság megdobta a cigi- és piafogyasztást, ami valószínûleg nem is teljesen alaptalan, a helyzet azonban ennél kicsit azért összetettebb. Különösen az alkoholos italok és a kávé fogyasztásánál, ahol a vendéglátóhelyek kiesése az ottani keresletet is a kiskereskedelmi üzletekbe terelte át. Ugyanez valószínûleg általában az élelmiszerekre is igaz: mivel sokan a munkahelyük helyett otthon étkeztek, ráadásul az éttermek is zárva voltak, az egyébként vendéglátóhelyeken elköltött pénz egy jelentõs része most a kiskereskedelemben landolt.

agrotrend.hu / Store Insider