Hírek

Sikeres küszvágócsér-költés

Ez a galamb nagyságú, gyors röptű fekete, fehér, szürke színekbe öltözött, piros lábú madár az egyetlen hazánkban rendszeresen költő csérféle. És a Kis-Sárréten kifejezetten jól érzi magát, erről tanúskodik, hogy a Körös–Maros Nemzeti Parkon belül itt található a legnépesebb küszvágócsér-állomány.

Életmódja a vízhez köti, fészektelepei szikes tavakon, bányatavakon, halastavakon és a folyók zátonyain alakulnak ki – írta meg a Turista Magazin. Ez az eurázsiai és észak-amerikai elterjedésû madár hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti. Jellemzõ rá a keskeny, hegyes szárny és a villás farok, valamint a lapos, nyújtott fej. A fejtetõn fekete „sapkát” visel, hosszú, vaskos, erõs csõre pedig piros, csak a hegye fekete.

Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Fotó: Adobe Stock

Nevét legfontosabb táplálékáról, a szélhajtó küszrõl kapta. Viszonylag keskeny, nyúlánk keszegféle, amely igen gyakran tartózkodik a víz felsõ rétegében, ezért könnyû zsákmánnyá válhat a küszvágó csér számára. Emellett apró halakat, valamint vízi rovarokat is fogyaszt. Néha a víztõl távolabb is vadászik, elõszeretettel fogyaszt például sáskákat. Táplálékszerzés közben a víz fölött gyorsan röpködve, néha szitálva les az áldozatára, melyet hirtelen, akrobatikus mozdulatokkal, behúzott szárnnyal, nagy sebességgel emel ki a vízbõl – olvasható a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság oldalán.

A Kis-Sárréten az elmúlt évtizedekben a költõállomány 20–120 pár között ingadozott. Idén három telepen összesen 55 pár költ, tehát egy átlagos évnek tekinthetõ. A Biharugrai-halastavakon 15 pár, Begécsen pedig 40 pár az állomány. A telepek használaton kívüli betonszigeteken vannak, melyeket még az 1970-es években építettek a házi kacsák tenyésztése céljából.

Fotó: Adobe Stock

Az elmúlt idõszak viharos, csapadékos idõjárása ellenére a legtöbb pár sikeresen költött. Néhány pár még tojásokon ül, de többségük már fiókákat nevel.

A csérek egyszerû, kezdetleges fészket építenek, amelybe 2-4 tojást raknak. A fészkek igen közel vannak egymáshoz, akár egy méteren belül. A fiókák fészekhagyók, még teljes röpképességük elérése elõtt, általában 3 napos koruk után elhagyják a fészket, és annak környékén várják szüleik gondoskodását. Ha a szülõk a telep környékén valamilyen zavaró tényezõt – embert, illetve szárnyas vagy szõrmés ragadozót – észlelnek, hangos rikácsolással próbálják meg elriasztani a betolakodót.

agrotrend.hu / Turista Magazin