Riasztó, de veszélytelen jelenség: görgőfelhő a Dél-Alföldön

A görgőfelhő egy speciális felhőtípus, amelyet korábban a peremfelhők közé soroltak, ma azonban már önálló légköri képződményként kezelik. A klasszikus peremfelhők ugyanis mindig valamilyen zivatargóchoz, gomolyfelhőkhöz kötődnek, a görgőfelhőkhöz viszont nem kapcsolódik semmilyen más, heves légköri tevékenység (például zivatar) – írta honlapján a Körös-Maros Nemzeti Park.

Görgőfelhő úgy alakul ki, hogy a közelgő hidegfront tolja maga előtt a meleg levegőt, megemeli azt, és egy vízszintes tengely mentén elkezdi görgetni, forgatni. A felfelé áramló levegő csőszerű hengerformát ölt, ami a sík vidékek felett nagyon széles sávban tud elnyúlni és nyugodt körülmények között igen messzire el tud jutni. Mozgás közben az alakja, formája nem változik.

Fotó: Palcsek István Szilárd

A Dél-Alföldön a görgőfelhő kialakulását megelőző napokban a hőmérséklet csúcsértéke elérte a plusz 12 fokot, ami egyéb, ebben az időszakban szokatlan jelenségeket is eredményezett. Orosházán például az óév utolsó napján repülő denevéreket figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A szokatlan melegnek az érkező hidegfront vetett véget, a hőmérséklet gyorsan csökkent, fagyok, majd havazás is kialakult.

Görgőfelhőt Magyarországon csak nagyon ritkán lehet látni, legutóbb néhány évvel ezelőtt volt hasonló megfigyelés. A nagyobb kiterjedésű görgőfelhők inkább a tengerpartok melletti sík területeken jellemzőek, ahol akár több száz kilométeres szélességben is ki tudnak terjeszkedni.

agrotrend.hu / Körös-Maros Nemzeti Park