Rejtélyes képződményeket kutat a NASA a Holdon

Az amerikai űrügynökség a Lunar Vulkan Imaging and Spectroscopy Explorer (Lunar-Vise) nevű műszert választotta ki a Holdon található Gruithuisen-dombok tanulmányozására, melyek zavarba ejtették a tudósokat, mivel úgy tűnik, hogy egy szilícium-dioxidban gazdag, gránithoz hasonló összetételű magma (felszín alatti olvadt kőzet) alakította ki őket – írta az Index.

A kutatók szerint az ilyen képződmények kialakulásához a Földön óceánokra és lemeztektonikára van szükség. Mivel a Holdon nincsenek ezek a kulcsfontosságú összetevők, a tudósok számára rejtélyes, hogyan alakultak ki és hogyan fejlődtek ezek a kupolák az idők során.

A Lunar-Vise öt műszerből álló csomagot tartalmaz, melyek közül kettőt egy helyhez kötött leszállóegységre, hármat pedig egy mobil holdjáróra szerelnek fel. A két kiválasztott vizsgálat a Hold fontos tudományos kérdéseivel fog foglalkozni – mondta Joel Kearns, a NASA tudományos küldetésigazgatóságának felfedezésért felelős helyettes ügyintézője.

Korai bolygók maradványai a Holdon

Az első vizsgálat a Holdon megmaradt korai bolygók geológiai folyamatait tanulmányozza, a holdi vulkanizmus egy ritka formájának vizsgálatával. A második a Hold alacsony gravitációjának és sugárzási környezetének az élesztőgombára gyakorolt hatását tanulmányozza, mely egy a DNS-károsodási válasz és -javítás megértésére használt mintaeljárás.

A Lunar-Vise műszerek segítségével a kutatók remélik, hogy tíz földi nap (egy holdi nap) alatt elemezni tudják a holdi talajt az egyik kupola tetején. Remélik, hogy a műszerek által gyűjtött adatok alapvető kérdéseket tudnak megfejteni azzal kapcsolatban, hogyan jöttek létre ezek a holdi kőzetformációk.

Élesztőgombát vetnek alá a holdi sugárzásnak

A NASA tudósai azt is remélik, hogy a vizsgálatokból származó adatokat felhasználhatják a robottal és emberekkel tervezett Hold-küldetésekhez.

Egy másik, holdkutató eszköz az űrbiológia-kutatásban (Leia) nevű tudományos tervvel a kutatók azt remélik, hogy Saccharomyces cerevisiae élesztőgombát juttatnak a Hold felszínére, és tanulmányozzák a sugárzásra és a holdi gravitációra adott reakcióit.

A Saccharomyces cerevisiae fontos mintaorganizmus, amelyet

AZ EMBERI BIOLÓGIA MEGÉRTÉSÉHEZ HASZNÁLNAK A GENETIKA, A SEJTOSZTÓDÁSI FOLYAMATOK ÉS A KÖRNYEZETI TÉNYEZőKRE, PÉLDÁUL A SUGÁRZÁSRA ADOTT DNS-KÁROSODÁSI VÁLASZOK TERÜLETÉN.

A kutatók úgy vélik, hogy a Leia adatai évtizedek óta fennálló kérdéseket oldhatnak meg azzal kapcsolatban, hogy a részleges gravitáció és a mélyűrsugárzás együttesen hogyan befolyásolja a biológiai folyamatokat – írja az Independent.

Az emberek hónapokat tölthetnek a Holdon 2025-től

Az Artemis holdprogram célja, hogy az Artemis III küldetésben 2025-ben embereket juttasson a Hold felszínére. A NASA megjegyezte, hogy az űrhajósok heteket vagy hónapokat töltenének a Holdon a 2027-től a 2030-as évekig várhatóan évente egyszer indítandó küldetéseken, ami az első, legénységgel végrehajtott Hold-küldetés lenne az 1972-es Apollo–17 óta. Az Index is korábban megírta, hogy a Holdon élethez alkalmasabb körülményeket találtak, vagyis vulkanikus jeges vizet, melyet a Holdra szállók fogyaszthatnának és fürdésre is használhatnának, illetve ide kattintva olvasható részleteiben a felfedezés, miszerint a Hold talaja növénytermesztésre is alkalmas.

agrotrend.hu / Index