Piaci helyzetelemzés a sertéshús-, a zöldség- és gyümölcs-, valamint a borágazatra.

Sertéshús-ágazat

Az átlagár továbbra is nagyon magas, bár 2020 elején csökkent, mivel az árak várhatóan alkalmazkodnak a kínai újév során tapasztalt hagyományosan alacsonyabb kereslethez és az USA-Kína megállapodáshoz (jelenleg 170 és 190 €/100 kg hasított súly között). A keleti és délkeleti országokból származó importkereslet továbbra is nagyon magas, mivel az afrikai sertéspestis továbbra is jelen van, és olyan sok állományt és termelést veszítettek el.

fotó: pixabay

Célállomásokként Kína, Japán, Dél-Korea és a Fülöp-szigetek 2019-ben (januártól novemberig tartó időszak adatai) 3 millió tonna exportot képviseltek (az összes 2019-es uniós sertéshús-export 69%-át, amely olyan különböző tagállamokból származott, mint például Spanyolország, Németország, Franciaország, Dánia vagy Hollandia), ezért olyan fontosak a regionalizáció elvéről folytatott tárgyalások ezekkel az országokkal.

A betegség továbbra is jelen van Belgiumban, Szlovákiában, Szerbiában, Lettországban, Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Magyarországon (plusz az EU-n kívül Ukrajnában, Oroszországban, Fehéroroszországban és Moldovában). Ázsiában az afrikai sertéspestis továbbra is fejlődik: Kínában, Mongóliában, Észak-Koreában, Kambodzsában, Laoszban, Mianmarban, Vietnamban, a Fülöp-szigeteken és Kelet-Timorban. Ennek következményeképpen az EU-ból származó export továbbra is erős és az ár magas.

Ami a lehetséges piaci hatást illeti, Belgium esetéhez képest:
–    A német sertéshús-termelés 2018-ban 5340 ezer tonna hasított súly volt, amely az EU teljes termelésének 22,4%-át teszi ki. 2018-ban Németország összesen 909,85 ezer tonnát exportált harmadik országokba, ami az uniós export 22,6%-ának és teljes termelése 17%-ának felel meg (358,04 ezer tonnát, azaz termelésének 6,7%-át csak Kínába).
–    A belga sertéshús-termelés 2018-ban 1070 ezer tonna hasított súly volt, ami az EU teljes termelésének 4,5%-át teszi ki. 2018-ban Belgium összesen 75,56 ezer tonnát exportált harmadik országokba, ami az uniós export 1,8%-ának és teljes termelése 7%-ának felel meg (17,61 ezer tonnát, azaz termelésének 1,6%-át csak Kínába).
–    Belgium első afrikaisertéspestis-kitörését 2018.09.13-án jelentették. Ezt megelőzően a sertéshús (E+S osztály) átlagára 140,71 €/100 kg volt (2018.09.03.). A bejelentés után 112,42 €/100 kg-ra esett vissza (2018.09.24.), ami 20%-os árcsökkenést jelent. Ennek oka az, hogy azonnal elveszítették az exportpiacra való belépésük nagy részét, azaz az ázsiai országokba való belépést. Következésképpen egy nagyobb készlet maradt a belső piacon, ami lefelé vitte az árakat.
–    Figyelembe véve, hogy a német termelés nagyjából ötször nagyobb, hogy az exportra kerülő hányad tizenkétszer nagyobb, és hogy ez az export lényegében Ázsiába is megy, azonnali hatásra számíthatunk mind Németországot, mind az egységes piacot illetően.

A tagállamokban – Németországon kívül – jóváhagyott létesítmények jelentős mértékben felváltanák az ázsiai országokba irányuló kivitel egy részét, és enyhítenék a nyomás egy részét a belső piacon, de csak három, az EU regionalizációját elismerő országgal (USA, Chile és Új-Zéland), a piacra gyakorolt hatás hatalmas lenne. 

A németországi malacbeszállítók által érezhető hatás egy részét egy Németországban bekövetkező afrikaisertéspestis-kitörés is befolyásolná, különösen Dániát és Hollandiát, mivel a német kereslet csökkenne az első hónapokban a rendkívül nagy sertéshúskészlet miatt.

Zöldség- és gyümölcságazat

őszibarack és nektarin

Az EU az őszibarack és a nektarin nettó exportőre. 2018 első felében az EU-28 őszibarack és nektarin kivitele 37%-kal csökkent a 2018/19-es év alacsonyabb termelési előrejelzései miatt. A 2017/18-as évben az uniós őszibarack- és nektarin kivitelt 180 millió dollárra becsülték, ami 10 százalékos emelkedést jelent és az előző évben exportáltnál 11 százalékkal nagyobb mennyiséget, ami elérte a 250.906 tonnát. Az EU-28-ból származó őszibarack és nektarin fő célállomása a 2017/18-as évben Fehéroroszország volt, amelyet Svájc és Ukrajna követett.

Az orosz embargó végrehajtásának két éve után az EU-28 Oroszországba irányuló őszibarack- és nektarin-exportja továbbra is elhanyagolható. Az őszibarack és nektarin exportja Szerbiába a 2016/17-es évben jelentősen nőtt, és a 2017/18-as évben tovább növekedett, elsősorban Görögországból.

Az EU legfőbb termelői versenyeznek az európai piacon belüli értékesítésért. Spanyolország továbbra is uralja az európai piacot. 2017-ben a teljes spanyol kivitel 930.681 tonna volt, amelynek 95%-a elsősorban az EU-28-ba irányult. Az orosz piacnak a 2014. évi orosz embargó miatti elvesztését a többi tagállamba és harmadik országokba, mint például Svájcba vagy Brazíliába irányuló export növekedése kompenzálta. 2016 júliusában Kína engedélyezte az őszibarack behozatalát Spanyolországból, de a Kínába irányuló spanyol őszibarack-export az év eddig eltelt részében elhanyagolható.  
Spanyolországban 2019 májusában a korai szezon számos okból alacsony árakkal indult. Ez komoly aggodalomra ad okot, mivel a szezon elején az árak általában a szezon hátralévő részének trendjét jelzik.

fotó: pixabay

Az időjárási viszonyok jelentős hatással voltak a piacokra. Közép-Európában a tavaszi alacsony hőmérsékletek visszaszorították a fogyasztást. Ezenkívül Spanyolországban a május eleji heves esőzések csökkentették a gyümölcsök cukortartalmát. Ez a korai fajták alacsony minőségét eredményezte, ami szintén visszatartotta a fogyasztókat a csonthéjas gyümölcsök fogyasztásától. A május közepén tapasztalt magas hőmérsékletek Spanyolországban felgyorsították a gyümölcsök érését, és a készletek koncentrálódásához vezettek, ami erőteljes nyomást gyakorolt az árakra. Másrészt a kiskereskedők a csonthéjas gyümölcsök forgalmazását május közepéig késleltették. Ami a feldolgozásra szánt őszibarackot (pavia) illeti, a jégesőviharok Görögországban okoztak némi károkat.

Az uniós feldolgozott őszibarack-termelés komoly versennyel néz szembe Oroszország szomszédos országai részéről. E termékek fogyasztása az EU-ban csökken, valószínûleg magas cukortartalmuk miatt.

Az Európai Bizottság nyomon követi az Egyesült Államok (USA) további vámjainak az érintett európai termékekre gyakorolt hatását a mezőgazdasági ágazatban is. A Bizottság elkötelezett az uniós vállalatok, a gazdálkodók és a fogyasztók védelme mellett, és kész beavatkozni, ha súlyos piaci zavar jelentkezik. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a közös agrárpolitika keretében különféle uniós finanszírozású intézkedések állnak rendelkezésre, mint például a termelői szervezetek operatív programjai a gyümölcs- és zöldségágazatban, a vidékfejlesztési programok és a horizontális promóciós rendszer. Ami az utóbbit illeti, a 2020. évi éves munkaprogram a harmadik piacokon folytatott promóciós kampányokra helyezi a hangsúlyt azáltal, hogy a rendelkezésre álló finanszírozás csaknem 2/3-át (118 millió EUR) fordítja ilyen célokra. A promóciós kampányokkal kapcsolatos pályázati felhívásokat 2020 januárjában teszik közzé.

A Bizottság úgy véli, hogy ezt a kétoldalú kereskedelmi vitát az EU és az USA közötti konstruktív párbeszéd útján kell megoldani. Konkrétan a Bizottság részletes javaslatokat osztott meg az Egyesült Államok kormányával, és minden lehetőséget megragad arra, hogy bevonja az USA-t ebbe a kérdésbe.

fotó: pixabay

Borágazat

A francia, spanyol és német borokra kivetett vámok valószínûleg jelentős hatással lesznek az elkövetkező hónapokban. Az importőrök és a termelők eddig megosztották a költségeket anélkül, hogy emelték volna a kiskereskedelmi árat. Ha azonban a vám növekszik, a piaci szereplők attól tartanak, hogy az értékesítés jelentősen vissza fog esni.

agrotrend.hu / NAK