Páter Károly születésének 120. évfordulójára emlékeznek a Szent István Egyetemen

„Áttanulmányozva a különböző dokumentumokat, emlékezéseket, az egyetemi újságok ide vonatkozó számait, azt tapasztaltam, hogy mindenkor és mindenhol elismerő jellemvonásokkal illették Páter Károlyt, akit emberi és tudományos szemléletéért, kutatói, valamint oktatói felelősségéért, minden viszonyok közt tapasztalt nyugalmáért, bölcsességéért, a hallgatók szeretetéért tisztelet és egyben szeretet vett körül” – fogalmazott Szendrő Péter professzor, a Szent István Egyetem rector emeritusa még 2000-ben, Páter Károly születésének centenáriuma alkalmából kiadott emlékkötetben.

fotó: SZIE

Páter Károly 1900. március 31-én született Kolozsváron, a kiváló tanár, neves botanikus, gyógynövénykutatás megteremtőjeként is emlegetett Páter Béla fiaként. Talajvegyész és kémiai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd 1926-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett. Az 1945-ben megalakuló első magyar, önálló Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának – Mosonmagyaróvári Osztályán – kémiai, majd 1948-tól talajtani tanszékvezetője lett. 1949 áprilisában az egyetem vidéki osztályainak megszűnésekor, az akkor már Agrártudományi Egyetemre keresztelt intézmény Talajtani Tanszékének vezető professzorává, majd 1951-ben az egyetem rektorává nevezték ki.

Mivel személyéhez köthető többek között az egyetem Gödöllőre való költöztetésének szerteágazó munkája – beleértve a költözéshez kapcsolódó egyetemi építkezéseket is –, nevét telepítő rektorként is emlegetik.

Személye azonban nemcsak Gödöllő városával fonódott össze, hanem több oktatást érintő reform bevezetésével is, mint például a szakmérnöki program kidolgozása. Ezek a nagy horderejű szervezeti változások hosszú időn át meghatározták az akkori felsőoktatás rendjét, tartalmát. Egyetemi kötelezettségei mellett számos egyéb vezetői, szervezeti tagságokkal járó feladatot is ellátott. Rektori megbízatása 1955-ig tartott.

Páter Károly tudományos munkássága főként a szikes talajok tanulmányozására és a talajok osztályozására, fizikai, kémiai vizsgálatára terjedt ki, azonban nem lehetünk eléggé hálásak a nevelői, oktatói munkával összefüggő, máig érvényes, példaértékű útravalóként hagyott hitvallásaiért.

„Az egyetemi oktatásnak a hivatás szeretetére való nevelést is szolgálnia kell. […] Kertészeink, erdészeink, állattenyésztőink, állatorvosaink lássák maguk előtt annak a munkának a szépségét, amely rájuk az életben vár. A hallgatók nevelésének feladata az egész egyetem feladata”– írta egy 1952-ben megjelent cikkében.

agrotrend.hu / SZIE