Panorámavasúttal a Balaton körül

– A cél annak a megteremtése, hogy körbevonatozható legyen a Balaton. Ez idegenforgalmi látványosságként is kiváló lehetőségeket rejtene magában – mondta Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásért felelős miniszter a korábban a Magyar Nemzet-nek adott interjúban. A tó körüli vasútvonalak összekapcsolása alapvetően műszaki kérdés, a turisztikai célú fejlesztés, azaz a panorámavasút kialakítása azonban merőben új gondolat.

Emeletes motorvonat a balatoni naplementében. Fotó: MÁV

Vannak a világon és Európában is olyan járatok, amelyek nem csupán egyik településről a másikra viszik el az embereket, hiszen a cél maga az utazás. Ilyen a szomszédos Ausztriában a Semmeringbahn, de még híresebb a svájci Gleccser Expressz. Utóbbi, nevével ellentétben, egyáltalán nem száguld, hanem a meredek hegyoldalakon vezető pályáján a hóhatárra, az Alpok csúcsai közelébe szállítja a jegyvásárlókat, akik kényelmes ülésükből panorámaablakokon, üvegtetejű kocsikból élvezhetik a lélegzetelállító látványt.

Ezekre a vonatokra egyáltalán nem olcsók a jegyek, a hosszú úton jóféle enni-innivalóval látják el a vendégeket, akik fülhallgatókon többnyelvű tájékoztatást kaphatnak.

A Balatont északról, délről és nyugatról önálló vasútvonalak veszik körül, különböző adottságokkal. Grafika: Magyar Nemzet

A balatoni vasúti pályák összekötése az avatatlanok számára nem tűnik nehéz feladatnak, hiszen mindössze két, egyenként nagyjából hét kilométeres szakaszon kellene új pályát építeni.

Az egyik szakasz a tó keleti csücskénél található, Balatonaliga és Balatonakarattya között, a másik az északi parton Balatonederics és Badacsonytördemic között.

A vasúti üzem logikája azonban lényegesen eltér attól, ahogy mondjuk egy autóvezető kerüli meg a Balatont. Jelenleg a tó partján több vasútvonal egy-egy szakasza található, ezek meglehetősen eltérő adottságúak. A legismertebb a déli parton futó, néhány éve teljesen felújított, helyenként kétvágányú, villamosított Székesfehérvár–Balatonszentgyörgy vonal, hozzá kapcsolódik az észak-déli irányú Ukk–Tapolca–Balatonszentgyörgy, amely Keszthelytől Szentgyörgyig villamosított. Az északi parti Szabadbattyán–Balatonfüred szakasz felújítása és villamosítása tavaly készült el. A Füred–Tapolca, és Tapolca–Keszthely szakaszok villamosítását tervezik, de jelenleg nem folynak előkészítő munkák.

Ha a MÁV-Start most elhatározná, hogy egy szerelvényt körbejárat ezeken a pályákon, többször kellene mozdonyt cserélnie. A két kitérő közül az egyik, a tapolcai nem jelentős, tulajdonképpen csak Szigligetet kerüli el a vonal. Nagyobb jelentőségű az Aliga és Akarattya közti hiány.

Ha valaki beírja a vasúttársaság menetrendi keresőjébe, hogy Siófokról Balatonfüredre szeretne utazni, akkor a vonat elviszi előbb Szabadbattyánba vagy Székesfehérvárra, és ott szállhat fel a Füredre menő vonatra.

Ez a megoldás nem versenyképes azzal, mintha valaki autóba ülne és megkerülné a tó keleti öblét. Ha a kormányzat úgy dönt, hogy megépíti ezt az átkötést, azzal vállalja, hogy kisajátítja a vágányokhoz szükséges területet, megtervezteti és megépítteti a pályát, villamosítva, hiszen a csatlakozó vonalakon villanyvonatok járnak.

A körvasút teljessé tételéhez tehát villamosítani kellene az összes érintett, ma még felsővezetékkel nem rendelkező szakaszt. Ha ez túlságosan sok időt venne igénybe, akkor megoldás lehet, ha speciális, akkumulátoros vagy üzemanyagcellás hibrid hajtású, csupa üveg vonatokat építtetne a vasúttársaság, és ezzel exkluzív szolgáltatást nyújthatna nemcsak a nyári szezonban, de akár egész évben is.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet, Jámbor Gyula