Népszerű az otthoni pálinkafőzés

Egy tavaszi pénzügyminisztériumi bejelentés vetette föl: a magyar kormány szeretné elérni, hogy az Európai Unió engedélyezze az adómentes otthoni pálinkafőzést, illetve a jövedéki adó nélküli bérfőzetést. Olvasóink erre hivatkozva kérdezik: Hogyan áll ennek az ügye? Továbbra is meg kell vásárolni a párlat adójegyet? Nem törölték még el a jövedéki adót? Egyáltalán, milyen szabályok érvényesek jelenleg a pálinka magánfőzésére, illetve bérfőzetésére? – írja a feol.hu.

fotó: pixabay.com

Nyomozásba fogtunk, választ keresve a kérdésekre. Több fronton is. Amint megtudtuk: hazánkban az elmúlt öt évben 26 ezer főzőberendezést vásároltak a házi párlatra vágyók, és a múlt évben a korábbinál 30 százalékkal több, összesen 151 ezer liter párlatot állítottak elő otthonukban. Tavaly 2200 új üstről érkezett bejelentés, és az adójegyekből az állam 105 millió forint bevételhez jutott. A Pálinka Nemzeti Tanács markáns véleménye: haldoklik a pálinkapiac, a kormány kettős mércét alkalmaz. A pálinkatanács álláspontja szerint éles határokat kellene húzni a pálinka és a saját célra készült párlatok között. Úgy fogalmaznak: az ágazat láthatatlan konkurenciája az otthon főzött párlatok feketekereskedelme és a magánfőzők által illegálisan üzemeltetett bérfőzdék ellenőrizetlen elszaporodása. A Pénzügyminisztérium sajtóosztályától a következő válasz érkezett: „Magyarország következetesen kiállt amellett, hogy a saját célra történő pálinkafőzés adómentes legyen, és ez most megvalósulhat európai uniós szinten is. A magyar kormány elérte célját, az adómentes párlatfőzés szabadsága mindenkit megillethet az EU-ban. Az erről szóló részletszabályok már érvényesek, azokat a 2020/1151. számú irányelv tartalmazza. Az új, kedvező szabályok 2022. január elsejével léphetnek hatályba. Az irányelv szerint a párlatfőzés háztartásonként évente 50 liter gyümölcsszeszig adómentes lehet, és a mentesség mind az otthoni, mind a bérfőzdei előállításra érvényes. A pálinkafőző magánszemély nem értékesítheti a párlatát, de azt családtagjai és vendégei elfogyaszthatják. A desztillálóberendezés nyilvántartásba vételi kötelezettségét az új irányelv is előírja, ám az adómentesség miatt párlatadójegy kiváltására a jövőben már nem lesz szükség.”

Most még azonban – és jövőre is – a jelenleg hatályos, európai uniós összehasonlításban az egyik legkedvezőbb szabályrend szerint kell eljárni – tették hozzá a válaszadók a félreértések elkerülése végett.

– A párlatadójegyet tehát ugyanúgy, mint eddig, meg kell vásárolnia a magánfőzőnek. Az ára 700 forint, és 1 liter 42 százalékos párlatra vonatkozik – mondta el lapunknak Pataki Attila, csáberényi pálinkafőző-mester, aki Móron és Fehérvárcsurgón működtet pálinkafőzdét. – Bérfőzés esetén pedig meg kell fizetni a munkadíjat, az áfát és a jövedéki adót. Ez literenként, 50 fokos pálinkára vonatkozóan, 1800–2000 forintot kóstál.

Amint megtudtuk: a magánfőzők készülékeinek bejelentése 2015-től kötelező, s a magánfőző évente legfeljebb 86 liter párlatot állíthat elő, mely a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. A magánfőzéshez való jogot minimum 5 adójeggyel lehet megváltani.

Tóth Gyula Enyingen működteti tavi pálinkaházát, olyan berendezéssel dolgoznak, amely egy folyamatban képes a főzést és a finomítást is elvégezni. Ezt a technológiát erősítő feltétes vagy oszlopos eljárásnak nevezik. A berendezésben a főzőüstöt 2-3-4 tányéros, és előhűtővel egybeépített aroma- és alkoholkoncentráló oszloppal kombinálják, ahol a cefre gőzzé alakítása után végbemegy a párlat finomítása is. Természetesen ennél a módszernél is el kell választani az elő- és utópárlatot a várt középpárlattól.

agrotrend.hu / feol.hu