Nem lesz olcsó a klímavédelmi célok elérése

A stratégia szerint 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százaléka karbonsemleges lesz. Az energia nagy részét a paksi atomerőmű adná, a másik nagy energiaforrás a napenergia lenne. A tervek ismertetése után az ellenzék kinyilvánította nemtetszését – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában – írja a hirado.hu.

fotó: pixabay.com

„Orbán Viktor miniszterelnök mondhatott volna bármit az ellenzéki pártok szemszögéből. Nem túl szerencsés, de jellemző tendencia, hogy a kormány hiába áll elő nagyszabású víziókkal, ritka esetben látjuk, hogy az ellenzéki pártok hajlandók lennének pártpolitikai érdekeiket zárójelbe téve csatlakozni ezekhez” – mondta Szabó Dávid József külpolitikai elemző.

Európában kétféle kísérlet van, melynek Ausztria a „kísérleti laboratóriuma”, ahol a pártok úgy igyekeznek a klímaváltozás témájában pozíciót foglalni a nyilvános térben, hogy rácsatlakoznak azokra a pártokra, amelyek sikeresen tematizálják a témát. Néppárti–zöld koalíció alakul Bécsben, de ilyen lehet a következő német kormány is – ismertette a külpolitikai elemző.

Szabó Dávid hangsúlyozta, Magyarországon a kormányzó párt képes arra, hogy ezt a témát a saját szempontjából, és választói szempontjából is hitelesen képviselje, önálló narratívát alkosson.

„Megvan a kormány képessége arra hogy valódi klímavédelmi programot hajtson végre” – mondta.

„Magyarországon és az Európai Unióban eltérő mértékben, de komoly hagyományai vannak a környezetvédelemnek, az elmúlt húsz évben nagy erőfeszítéseket, áldozatokat hoztak a környezetvédelmi problémák megoldására” – mondta Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energetikai üzletágának vezetője.

Európában vannak olyan – a klímavédelem szempontjából – korán pozíciót foglalt államok, főként a skandináv országok vagy akár Németország, ahol megfigyelhető a zöldpártok jó teljesítménye, többnyire kormányalkotó tényezők. Korábban felvállalták a klímavédelmi témákat. Ez nem jelenti azt, hogy más országok – amelyek később álltak elő klímastratégiával – kevesebbet tettek volna a környezetvédelemért – hangsúlyozta Hortay Olivér.

Kedvezményt kérő országok

Azoktól az országoktól, amelyek méretüknél vagy gazdasági struktúrájuknál fogva a kevésbé a szennyező országok közé tartoznak, van egy igény arra, hogy mentességet kapjanak a klímavédelmi ajánlások betartásával kapcsolatban. Elsősorban azt szeretnék elérni, hogy ne kelljen ugyanolyan tempóban végrehajtani minden ajánlást, azért, hogy saját gazdaságuk növekedése fenntartható maradjon. Ezt láthatjuk Lengyelország esetében is – véli a szakértő.

Fontos változásokat kell eszközölni

A miniszterelnök által említett 50 ezer milliárdos összeggel kapcsolatban Hortay Olivér megjegyezte, egy ilyen becslést csak nagy bizonytalansággal lehet mondani. Szerinte számszerűsíteni kell, hogy „húsz év múlva a lakosság várható számának várható igényeit valamilyen technológiával milyen kibocsátás mellett lehet majd kielégíteni”.

Ha főbb tevékenységeket említünk, akkor a villamosenergia-rendszer átalakítása fontos terület, a másik pedig az energiahatékonyság növelése.

Ezek mind tőkeigényes beruházások.

Fontos lesz a közlekedési rendszer elektrifikációja, a jelenlegi közúti közlekedést egyre nagyobb mértékben el kell tudni szakítani a fosszilis energiahordozóktól – véli a szakértő.

agrotrend.hu / hirado.hu