Minden eladott zsák vetőmag a hazai munkaerőt, hazai tudást, hazai kutatói bázist segíti!

– Bár sokszor találkozunk egyébként az életben, most arra kényszerültünk, hogy mindannyian számítógép elől beszélgessünk egymással. A Gabonakutató nemesítő és vetőmag előállító társaság, a kevésből az egyik, ami magyar, állami tulajdonú. Mekkora a cég, hány dolgozóval, milyen fő tevékenységgel?

– A teljes nevünk Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Ez egy 100%-ban magyar, állami tulajdonú gazdasági társaság. Azt fontos megemlíteni, hogy korábban, mint költségvetési szerv, intézmény működött, tizenegy néhány évvel ezelőtt ez a struktúra megszűnt és azóta teljesen önfenntartó gazdasági társaságként működik.

A fő tevékenység az új fajták előállítása, nemesítése. Mivel van egy 1800 hektáros területünk, ahol magát a vetőmagot is előállítjuk, így a meglévő és az új fajták termesztése, ezeknek a feldolgozása két vetőmag üzemünkben és az értékesítése a partnereink felé a fő tevékenységünk.

A fajta előállító tevékenységen kívül egyéb kutatási tevékenységeink is vannak, markergénes nemesítés, molekuláris biológia vagy éppen molekuláris genetikai vizsgálatok. Ebben nyilvánvalóan benne vannak agrotechnikai vizsgálatok, technikai fejlesztések is, illetve olyan vizsgálatok, melyek a feldolgozóipar tevékenységét is segítik.

Egy 220 fős társaságról van szó. Több telephelyünk van, Szeged a központunk, de alapvetően a növénynemesítő tevékenység a Szeged melletti területen zajlik, illetve Kiszomboron és Dénesmajorban, Makó térségében található a vetőmag üzemünk, ott zajlik a nemesítő tevékenység nagyrésze. Van egy másik bázisunk Nyugat-Magyarországon, Táplánszentkereszten, Szombathely mellett.

Ennek megvan az előnye, mert itt nagyon eltérő az éghajlat, a talaj, így két nagyon eltérő adottságú környezetben tudjuk vizsgálni az új fajtákat, fajtajelölteket, vagy akár a már meglévőket is. Roppant nagy érték a Gabonakutatóban, hogy az elmúlt közel száz év alatt olyan tudás és olyan háttér gyarapodott, ami egyedülálló.

Amit talán elsőként szeretnék kiemelni önmagunkkal kapcsolatban az a sokféleség és a sokoldalúság. A versenytársak, főleg a nagyobbak, jellemzően szűkebb dolgokra koncentrálnak, ott érnek el kiugró sikereket.

A mi kutatóink nagyon sokféle növényfajjal dolgoznak. A főbb növényeken kívül tudunk alternatívát kínálni gyakorlatilag egészen más növénykultúrákra is.

– A fő növénykultúra az a kalászos gabona?

– Igen, a Gabonakutató legerősebb lába a kalászos portfólió. De a többi növényfaj tekintetében is -, ahol esetleg az elmúlt években volt némi kimaradás -meg tudtunk jelenni új fajtákkal.

– Egészen meglepő, hogy olyan speciális kultúrák is találhatóak a kínálatban, mint az olajlen vagy a pohánka. Mi sorolható még a „lám-lám ilyen is van” kategóriába?

– A köles, a muhar, de én megemlíteném a különleges tulajdonságokkal bíró kalászos növényeket is, ilyenek például a kékbúza és a bíborbúza. A kék nem csak amiatt érdekes, mert szép kék, hanem azért, mert magas antocián tartalma van, aminek nagyon komoly egészségvédő hatása van az antioxidánsok révén.

Amennyiben ezt legalább részben hasznosítja a sütőipar, magyarul a kenyérkészítésnél bizonyos arányban ez a kék búzaliszt bekerül a kenyérbe, akkor egy emelt egészségvédő hatású élelmiszerről beszélhetünk. Ez is például egy olyan kultúra, amivel mások nem nagyon foglalkoznak, de nálunk kiemelt terület.

Bízunk benne, hogy a közeljövőben még nagyobb területet tud magának kivívni a cirok. A ciroknak takarmányozás szempontjából nagyon-nagy jelentősége van. A mai hibridek már nem jelentenek takarmányozás szempontjából olyan kockázatot, mint a régebbiek. Probléma, negatív hatás nélkül állati takarmányozásra is használhatók.

– Most elhatároztam, hogy legközelebb a kék búzáról és a bíbor búzáról külön fogunk beszélgetni, mert engem nagyon érdekelnek ezek a speciális kalászosok. Van egy osztrák üzlettársam, ő tönkölybúzát meg alakor búzát termeszt rendkívül alacsony hozammal, de nagyon jók a piaci lehetőségeik. Ezekről is fogunk beszélgetni. Most azonban nézzük, hogyan alakulnak a piaci lehetőségek? Addig rendben, hogy ennyiféle növénnyel törődnek, de úgy tudom nem csak Magyarországon kereskednek a vetőmaggal.

– Igen, ez így van. A mi értékesítésünk legnagyobb része a hazai piacon történik, de mondhatom, hogy egyre inkább növekvő részt képvisel az export. Ez alatt elsősorban a keleti piacokat értem, tehát akár a szomszédjainktól elindulva, Románia, Ukrajna, Moldávia, egészen Oroszország, Kazahsztán, és gyakorlatilag megjelentünk Kínában is.

Egyelőre néhány fajtánkat egy ottani partnerünk tesztelésre elkérte és ennek várjuk majd az eredményeit. A tavalyi év második felében ők is látogattak bennünket, látták a demósorainkat, új kukorica hibrideket elsősorban. Ki is választották azokat, amelyeknek a további tesztelését majd végzik.

Ugyanakkor nagyon jó példa, hogy kapcsolódunk a NAIK mintafarm hálózatához, amit nemrég indítottak el az afrikai kontinensen, itt több ország is szerepel a palettán, mint Uganda, Nigéria, Dél-Afrika. Dél-Afrikával egyébként is van egy jól működő kapcsolatunk. Volumenét tekintve jelenleg a legnagyobb exportpiaci kapcsolatunk ez a piac, illetve a baltikumi országokkal és Ukrajnával.

Elsősorban a rövid tenyészidejű, szuper korai kukoricákat értem ez alatt, de más növényekre is növekszik az érdeklődés. Ez a két irány nálunk, ami export szempontjából meghatározó és várjuk is, hogy rövidesen jóval nagyobb részarányt képviseljenek.

Egyelőre főleg a kukoricáról van szó, ugyanakkor fokozódik az érdeklődés az egyéb növényeink iránt, például a szélsőségeknek jobban ellenálló egyéb kalászos növényfajok, mint a tritikálé, a zab felé, aminek különleges tulajdonságait mostanában kezdjük felfedezni.

– Úgy tudom, elkötelezett híve a Vedd a hazait mozgalomnak. Egy hazai terméknek milyen előnyei vannak a gazdasági előnyökön túl? Milyen előnyt ad egy Magyarországon nemesített növény a gazda számára?

– Itt visszamennék jelentősen az időben. A Gabonakutatót 1924-ben alapították, s már akkor célkitűzésként szerepelt a szélsőségekkel szembeni, stresszfaktorokkal szembeni ellenállóság növelése az újonnan nemesített fajtáknál. Nyilván a termésnövekedés is cél volt. Gyakorlatilag az elmúlt több mint 95 év nemesítési gyakorlata elsődlegesen ezeknek a problémáknak a megoldására irányult.

Ez évtizedeken keresztül minden genetikai anyagunkban benne van, minden fajta és hibrid ezt képviseli, amelyek a Szegedi Gabonakutatótól kikerültek köztermesztésbe. A legnagyobb előny a gazdák számára, amit ezek tartalmaznak, az a stabilitás, az évjáratstabilitás és a termőhelyi stabilitás.

Nagyon jó ellenálló képességű portfólióról van szó. Itt nem feltétlenül a rekordtermések megdöntéséről van szó, hanem arról, hogy 3-5-10 vagy akár 30 év távlatából vizsgálhatjuk a teljesítményt, a prosperitást, a működőképességet. Nagyon kiegyenlített teljesítményt tudunk nyújtani a legkülönbözőbb körülmények között.

A kórokozók ugyebár nagyon meg tudják keseríteni a gazdálkodók életét, nagyon drága ellenük a védekezés. Mivel helyi nemesítésről van szó, ezek a fajták a helyi környezetben kerültek kinemesítésre és nagyon komoly teszteken kell átmenniük, elsősorban azok ellen a kórokozók ellen, amelyek kifejezetten a Kárpát-medencére jellemzőek.

Érdekes módon, ezeket a tulajdonságokat az exportpiacokon is visszaigazolják, tehát nem csak a hazai, hanem a mienktől eltérő környezetében is ez a fajta nagyobb ellenálló képesség visszatükröződik. Még egy fontos dolog! Mostanában azt veszem észre, hogy a hektáronkénti terméspotenciál, termőképesség az, ami a legtöbb figyelmet kap, ugyanakkor a Gabonakutató alap célkitűzése, hogy olyan fajták, hibridek szülessenek, amelyeknek akár a sütőipari, akár a malomipari, mondjuk úgy, hogy feldolgozóipari tulajdonságai is egyre jobbak és jobbak lesznek.

Beszélhetünk fehérjetartalomról, más ásványianyag vagy akár különleges összetevőről, ez az, amiben a Gabonakutató az abszolút élmezőnyt képviseli. Ha megnézünk egy malomipar feldolgozást, hogy mit jelent például egy jobb beltartalom, egy nagyobb lisztkihozatal, amire ezek a fajták nemesítve lettek.

Ugyanakkor ki tudom emelni azokat a növényeket, ahol speciális éréscsoportokban vagyunk nagyon erősek, ilyen például, amit már említettem, a korai, szuperkorai kukorica portfólió. Ezek mind olyan lehetőségek, amelyek egyedivé teszik a Gabonakutató portfólióját. Ez válasz arra, hogy miért a hazai.

Mi is igyekszünk profitot termelni, hiszen a profit jelenti az innovációk forrását, beruházásokat, fejlesztéseket, akár létszámban, akár, ha új projekteket akarunk indítani. Minden egyes olyan forint, amit megkeresünk, azt vissza tudjuk forgatni saját javunkra, tovább szolgálni a nemesítés ügyét.

Itt a nonprofit pontosan azt jelenti, hogy a képződött profitot a tulajdonos nem veszi ki, hanem az utolsó fillérig ott marad a Gabonakutatónál. Azt gondolom, a jelenlegi helyzetben érdemes még egyszer megemlíteni, hogy minden egyes zsák vetőmagból, amit a termelők a Gabonakutatótól vásárolnak, a hazai vállalatot, hazai munkaerőt, hazai tudást, hazai kutatói bázist segítik, amit ezúton is nagyon köszönök nekik.

– Nem csak működik a nemesítés, vetőmag előállítás és értékesítés, hanem egy új irányba is belekezdtek GK Food néven. Ahogy engem meglepett, úgy másoknak is érdekes lesz, hogy mit tartalmaz a GK-nak ez az új iránya?

– Ha innováció tekintetében egy mondatban szeretném megfogalmazni, akkor egy olyan termékportfóliót indítottunk útjára, aminek minden eleme a Gabonakutatótól származik, a Gabonakutató saját munkájának az eredménye. Nagyon jó szlogent illesztettek a kollégák a projekt mögé: A tenyészkerttől az asztalig.

Ez azt jelenti, hogy már a növénynemesítés elindul a Gabonakutatónál, már onnantól kezdve Gabonakutató saját termékről lehet beszélni, amely aztán végigfut az előállításon, lesz belőle alapanyag, ami malomipari, sütőipari feldolgozásra kerül. Létrehoztunk egy olyan gluténmentes portfóliót, ami sok tekintetben azokat a háztartásokat segíti, ahol valamelyik családtag gluténérzékeny.

Már most közel 20 termékről van szó, de ez a portfólió egyre szélesebb, gyakorlatilag egy teljes menüsort elkészíthet úgy egy háziasszony, hogy nem kell külön gondoljon arra ki érzékeny, ki nem. Az otthon, egyszerűen víz hozzáadásával elkészíthető lisztkeverékektől kezdve többféle lisztkeverék is piacra került, gondolok itt olyanokra, mint kenyérliszt, palacsinta liszt, pogácsa liszt, muffin liszt, piskóta alap…

Vannak késztermékeink is a sajtos stanglitól kezdve a pogácsán át a sajtos tallérokig, ezek már megtalálhatók és rendelhetők, egyébként a legegyszerűbb információs forrás az az internetes felület, ami ugyanaz, mint a márka neve, tehát gkfood.hu.

ermészetesen az ott megadott elérhetőségeken további információt is lehet kérni. Egyedülálló innováció, hiszen minden eleme a Gabonakutató saját fejlesztése.

Mátrai Zoltán

agrotrend.hu / Gabonakutató Nonprofit Kft.