Méltatlan, pártos vádak a magyar agrárium ellen

Magyarország agrárminisztériuma méltánytalannak tartja, hogy amikor az agrárium a Covid–19 idõszak legnehezebb hetei alatt is ellátta feladatát, most a gazdák és az élelmiszer-elõállítók elleni támadások indulnak – írja a Magyar Nemzet. Sértettség, pártpolitika, vádaskodások – a magyar mezõgazdaságnak nem erre van szüksége, hanem pártok feletti támogatásra, különösen egy járványhelyzet idején.

A cikkben szereplõ teljesen általánosító és konkrétummal alá nem támasztott megállapítással ellentétben a részben uniós, részben hazai forrásból megvalósuló beruházási támogatások odaítélése objektív, társadalmilag és az EU-bizottság illetékes fõigazgatósága által elõzetesen véleményeztetett kritériumrendszer alapján történik, a döntésekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetõség mindenkori biztosításával. Az elbírálás folyamatában fontos elem, hogy a támogatási kérelmek elemzése, pontozása két egymástól független, gépi anonim sorsolással kiválasztott, szakértõ projektértékelõ által történik.

Emellett általánosan megállapítható, hogy az unió illetékes tanúsító és ellenõrzõ szervei a tagállami végrehajtás rendszerét megvizsgálták és azt megfelelõnek ítélték meg. Ami Raskó György urat illeti, az 1990-es években államtitkárként az élelmiszeripar külföldi kézre adásában való közremûködésével okozott hatalmas károkat a magyar mezõgazdaságnak.

Tényleg olyannyira „rosszul használjuk fel a forrásokat”, hogy a mezõgazdasági termelés egy hektárra vetített termelékenysége 2010 és 2019 között kétharmadával emelkedett, ami Belgium, Dánia, Lettország, Litvánia és Írország után a hatodik legmagasabb érték az EU-ban és jelentõsen meghaladja az EU-15, az EU-13 és a V-4 országok mutatóit is. Szemben a 2002-2010 közötti idõszak 7 százalékos teljesítménycsökkenésével, azon belül is az állattenyésztés 22 százalékos csökkenésével. 2010 óta mintegy harmadával nõtt a teljes mezõgazdaság teljesítménye, ezen belül is minden kihívás ellenére 19 százalékkal az állattenyésztésé.

Valamint olyannyira „rosszul állunk exportteljesítményben”, hogy tíz év alatt, 2020-ig a magyar agrárexport 74 százalékkal, az agrárkülkereskedelmi többlet 66 százalékkal bõvült.

Olyannyira „nincs perspektíva az ágazatban”, hogy az idei év õszén meghirdetett beruházási pályázatainkra ilyen rövid idõ alatt soha nem látott mértékû, 416 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett csak az állattenyésztési és kertészeti ágazatokból. Magyarország talán az egyetlen hely az EU-ban, ahol nõ a mezõgazdasági foglalkoztatottság – mely mutatja az új feldolgozóüzemek kialakulását, a kertészeti ágazat fejlõdését és a környezettudatos gazdálkodás és a magas hozzáadott értékû kézmûves termékek esetében történõ ugrásszerû növekedést.

Mi büszkék vagyunk arra, hogy – hasonlóan sok más európai országhoz –, adópolitikai eszközökkel is segítjük és támogatjuk 290 ezer õstermelõnk és 24 ezer családi gazdaságunk megmaradását és a fiatalok számára perspektíva nyújtását a mezõgazdasági termelésben. Továbbá büszkék vagyunk arra is, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikájának köszönhetõen a termelõink jövedelmezõsége – ágazattól függõen, de – folyamatosan nõni tudott, hiszen ez az egyik legfontosabb feltétele a vidéki gazdaságok és munkahelyek megmaradásának.

Olyannyira „vesztek el” mezõgazdasági munkahelyek, hogy 2010 óta 22 százalékkal emelkedett az állások száma az ágazatban és eléri a 211 ezret.

Olyannyira „csökkent” a szarvasmarha-állomány, hogy az EU tagországai közül 2010 és 2019 között hazánkban nõtt a második legnagyobb arányban, csak Ciprus elõzte meg Magyarországot.

Csak arról feledkezik meg a cikk szerzõje, hogy az európai sertéságazatot ért csapások, mint az orosz embargó, az afrikai sertéspestis mellett az elmúlt években Spanyolországot és Dániát kivéve mindenhol jelentõsen csökkent a sertésállomány Európában, régiós összevetésben a lengyelek, a csehek vagy a románok esetében is hozzánk képest nagyobb visszaesés következett be.

Szemben a cikkben szereplõ állításokkal és az EU-tagországok jelentõs részével, Magyarországon nincs olyan jelentõsebb alapvetõ élelmiszer termékcsoport, ahol ne lennénk exportorientáltak vagy legalább önellátóak – baromfihúsból és borból az önellátottsági szintünk eléri a 150 százalékot, zöldségbõl a 130 százalékot, de sertéshúsból és tejtermékekbõl is csaknem 100 százalék ez a szint. Természetes ugyanakkor, hogy egyszerre exportálunk és importálunk is élelmiszert. 2014 óta EU-s és nemzeti forrásokból több mint 415 milliárd forint támogatást ítéltünk meg az élelmiszeripari vállalkozások számára, ami a rendszerváltás óta példátlan nagyságrend és ezt folytatni is fogjuk.

Valamint emlékeztetõül szeretnénk hozzátenni, hogy Benedek Szilveszter a Demokratikus Koalíció frissen igazolt agrárkabinet vezetõje.

Magyarországon alig több mint egy év múlva választások lesznek, így az ellenzéki közszereplõk természetesen keresik a témákat – de az agráriumban dolgozókat és azt a hivatásuknak tekintõ gazdákat ebbõl ki kellene hagyniuk. Õk ugyanis értékesebb munkát végeznek, mint hogy berángassák õket a kampányba pár, a politikába visszakapaszkodni akaró ember sértettsége miatt.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet