Hírek
Megújuló agrárium, megújuló vidék
Tisztes eredményt tudhat maga mögött a magyar agrárium. Az elmúlt években tapasztalt termelékenység és hatékonyság növekedés, a megtermelt javak minőségének javulása büszkeségre adhat okot – fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agroinform online rendezvényének megnyitóján.
Feldman Zsolt közölte: a közösen elért sikerek mögött kemény munka áll: a verseny Európában és globálisan is zajlik – írja mözleményében az agrártárca. Ahhoz, hogy ebben a versenyben a gazdálkodóink pályán maradjanak, a kormány a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési programjának társfinanszírozását az eddigi 17,5 százalékról, 80 százalékra emelte – mondta. Mindez azt jelenti, hogy a 2014 és 2020 között rendelkezésre állt forrás mennyiségéhez képest háromszor nagyobb összeg fordítható a magyar mezõgazdaságra, ráadásul nemcsak 2023-tól, hanem már 2021-2022-ben is.
Az államtitkár szerint ez a döntés a kormány alapvetõ céljainak elérését szolgálja, mint például, hogy megérje vidéken gazdálkodni, biztonságos legyen a hazai élelmiszerellátás, hogy versenyképesek legyünk az exportpiacon, hogy érdemben javítsuk környezeti mutatóinkat, valamint hogy javuljanak a vidéki emberek életkörülményei és az õket körülvevõ infrastruktúra.
Fotó: Pelsõczy Csaba
Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelõs helyettes államtitkára elmondta, hogy a 2021-2022-es átmeneti idõszakban 1500 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a vidékfejlesztésre. A nemzeti társfinanszírozás emelésével pedig ebbõl az összegbõl ha nem is korlátlanul, de a korábbi évekhez képest jóval nagyobb mennyiségben tudnak pályázatokat befogadni. Ismertetése szerint a tavaly év végén meghirdetett pályázatoknál már figyelembe vették az átmeneti idõszakban elérhetõ forrásokat is. Így például az állattartó telepek fejlesztését és a kertészeti üzemek korszerûsítését célzó pályázatok keretösszegét a kezdeti 50, illetve 30 milliárd forintról az idén tavasszal elõbbinél 260 milliárd forintra, utóbbinál 68 milliárd forintra növelték.
A helyettes államtitkár felsorolása alapján: az állattartó telepek fejlesztésére eddig 749 pályázat érkezett csaknem 330 milliárd forintos forrásigénnyel, ezekbõl 501 esetben támogatták a kérelmet, a megítélt támogatás mértéke meghaladta a 209 milliárd forintot. A kertészeti üzemek korszerûsítésére kiírt pályázatra 406 kérelmet nyújtottak be 87,29 milliárd forint értékben, amelyekbõl eddig 119 kérelem jutott támogatáshoz 16,14 milliárd forint értékben. Mint mondta, a májusban és júniusban a legtöbb jelentõs mezõgazdasági fejlesztésre szolgáló pályázatot újranyítják, így lesz lehetõség egyebek mellett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére, precíziós fejlesztésekre, és kidolgoznak két élelmiszeripari pályázatot is. Ezáltal a következõ 2-3 évben "dömpingszerû támogatást tudnak ráengedni a piacra" – jelezte a helyettes államtitkár. Viski József rámutatott: a magyar gazdáknak az uniós tagállamokban élõ gazdákkal kell versenyezniük, ezért a magyar gazdaság versenyképességét most kell megerõsíteni.
Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezetõ igazgatója szerint a gazdáknak az átmeneti idõszak lehetõséget ad, hogy felkészüljenek a 2023-ban induló új közös agrárpolitika (kap) elvárásaira. Példaként említette, hogy a KAP-al együtt indul el a Zöld Megállapodás, amely egyebek mellett a növényvédõ szerek és a mûtrágya használatának radikális csökkentését és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek
agrotrend.hu / Agrárminisztérium