Hírek

Megtalálták az összes állat közös ősét?

A tudósok a kromoszómaelemzés új technikájával, úgy tűnik, megoldják a több évszázados rejtélyt: mi lehet az összes állat közös őse. Ez az előd 600 millió évvel ezelőtt élhetett, és két utóda volt: az egyik az összes állati élet evolúciójához vezetett, a másikat minden állat testvéreként emlegetik.

A kutatók nagy része eddig azon az állásponton volt, hogy az állatok idegrendszere egyszer fejlődött ki, azután, hogy az idegrendszer nélküli szivacsok elszakadtak az állatvilág többi részétől – írja a Livescience.

A bordásmedúzák rejtélye

Mások úgy gondolják, hogy külön kategóriát alkotnak a ctenoforok, vagyis a bordásmedúzák, amelyek korán elváltak más állatoktól, és kifejlesztették saját, speciális idegrendszerüket. Első példányai 540 millió éve jelenhettek meg az Atlanti-óceán nyugati partvidékein.

NINCS AGYUK, VAN AZONBAN IDEGHÁLÓJUK ÖSSZEOLVADT NEURONOKKAL. IDEGSEJTJEIK TÖBBSÉGE SZINAPSZISOKON KERESZTÜL KOMMUNIKÁL, EHHEZ AZ IDEGSEJTEK NEUROTRANSZMITTEREKET BOCSÁTANAK KI.

Új kutatások megállapították, hogy a bordásmedúza ideghálóján belül a sejtek összeolvadnak, membránjaik összekapcsolódnak, így sejttesttől sejttestig folyamatos az út, ez a szincitium (több sejtmagot tartalmazó sejtegység, sejtfal nélkül egymásba folyó sejtek).

Fotó: Getty Images

Léteznek más állatok is összeolvadt neuronokkal, de egész ideghálókkal nem. Ez az egyedi elrendezés alátámaszthatja, hogy idegrendszerük más állatoktól elkülönülve fejlődött ki. A kutatók szerint azonban az is lehet, hogy az összes állati idegrendszernek van egy közös őse, és a bordásmedúzák csak később fejlesztették ki a saját speciális sejtfúziójukat.

AZ ÖSSZES ÁLLAT EGYETLEN KÖZÖS őSE EGY TÖBBSEJTű SZERVEZET LEHET, AMELY TÖBB MINT 600 MILLIÓ ÉVVEL EZELőTT ÉLHETETT. ENNEK AZ őSNEK KÉT UTÓDA VOLT: AZ EGYIK AZ ÖSSZES ÁLLATI ÉLET EVOLÚCIÓJÁHOZ VEZETETT, A MÁSIK MINDEN MAI ÁLLAT TESTVÉRE LEHET.

A kutatóknak eddig két fő jelöltjük volt a testvérposztra – a tengeri szivacsok és a bordásmedúza –, de bizonyítani nem tudták a hipotéziseket. Darrin T. Schultz, a Bécsi Egyetem posztdoktori kutatója a szerzője az új tanulmánynak, amelyben a bordásmedúzák és közeli hozzátartozóik genomját szekvenálták, de az egyes gének összehasonlítása helyett a csapat a kromoszómák helyzetét vizsgálta a fajok között.

Mint a kártyában

Az evolúció során a DNS-ben változások következnek be, de a gének általában ugyanazon a kromoszómán maradnak. Azon ritka alkalmakkor, amikor a gének egyesülnek vagy keverednek, visszafordíthatatlan folyamat során átkerülhetnek egyik kromoszómáról a másikra. Schultz ezt két kártyapakli összekeveréséhez hasonlítja, amiket szinte soha nem lehet újra úgy szétválasztani, ahogy eredetileg voltak: Vagyis ha egy gén átkerül az egyik kromoszómáról a másikra, szinte semmi esélye annak, hogy az evolúció során később ismét az eredeti helyzetében jelenjen meg.

A csapat 14 géncsoportot talált, amelyek külön kromoszómákon jelentek meg bordásmedúzákban és azok egysejtű, nem állati rokonaikban. Érdekes módon a szivacsokban és minden más állatban ezek a gének hét csoportba rendeződtek át. A bordásmedúzák DNS-e a géncsoportokat eredeti helyükön tartja (a hét csoportba való átrendeződés előtt), ez arra utal, hogy a keveredés előtt az állatcsaládfáról kivált testvércsoport leszármazottai.

A génhely-átrendeződések, amelyek mind a szivacsoknál, mind az összes többi állatnál közösek voltak, egy közös ősre utalnak, amelytől ezek az átrendeződések öröklődnek.

agrotrend.hu / Index