Megoldást nyújthat az aszály ellen egy magyar találmány

„A magyarországi körülmények között is több víz párolog ki a talajból, mint amennyit a növények felvesznek. Ennek az intenzív kipárolgásnak alapvetõen az az oka, hogy a talajok minõsége leromlott. Kevés bennük a szerves anyag, kevés a humusztartalom, és ezért a párolgó képességük nagyobb” – mondta Vattay Antal, a Water & Soil ügyvezetõje az M1 Magyar gazda címû mûsorában – írja a hirado.hu.

fotó: pixabay.com

Hazánkban a Homokhátságot érinti leginkább az aszály

„A Homokhátság félsivatagos területnek számít már, és a huszonnegyedik órában vagyunk, hogy tegyünk valamit a negatív folyamat megállítására, amely komolyan halad elõre” – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

A homokhátsági bemutató projektben a térségbõl származó talajt üvegházi körülmények között három készítménnyel kezelték, majd megvizsgálták a nedvességmegtartását. Az egyik egy talajkondicionáló készítmény, amely a párolgást csökkenti.

Vattay Antal elmondta: „azzal, hogy megfogjuk a talajokban a nedvességet, két dolgot érhetünk el. Öntözéses körülmények között azt, hogy 30–50 százalékkal kevesebb öntözõvízre van szükség. Nem öntözéses körülmények között pedig azt, hogy körülbelül 8–28 százalék közötti terméstöbblet érhetõ el.”

Hormont termelõ talajalga

Van egy speciális brassinosteroid nevû hormon, ami a növények számára egy abiotikus stressztûrést növelõ hormon. Rájöttünk, hogy ha ezt különbözõ, szerkezetét vesztett talajokon használjuk, ez lehet, homoktalaj, de lehet mészlepedékes csernozjom is, segíti a talajnedvesség megtartását, és ezáltal akár a szél- vagy a vízeróziót is gátolja – ismertette Kutasi József, az Albitech Biotechnológiai Kft. ügyvezetõ igazgatója

Az algával átszõtt talaj egészségesebb, kisebb a nehézfémtartalma, nagyobb benne a szerves anyag aránya, kedvezõ életfeltételeket biztosít a talajbaktériumoknak.

„Egy olyan élettér a többi mikroszervezet számára, amelyik az életmûködést támogatja, illetve a talaj nedvességét megtartja, fölhasználja. Szaporodnak, fonalas formába rendezõdõ sejtekrõl beszélünk, ami átszövi 15–20 centi vastagságban a termõtalajt” – mondta Daoda Zoltán, az Agro.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója.

„Egy hektárra 50–100 kilónyi nagy hozzáadott értékû biomasszát termel ez az alga, és természetesen, mindenki tudja, hogy az algák fotoszintézissel állítják elõ a biomasszát, a szén-dioxidot és a napenergiát használják fel” – tette hozzá Kutasi.

A technológia harmadik eleme egy baktériumkészítmény, amely a talaj egészséges mikrobiológiai összetételét biztosítja. A kísérlet végén a homoktalajban 35 százalékkal magasabb nedvességtartalmat mértek.

„Nagy büszkeség, hogy magyar kutatók, laboratóriumi csoportok képesek ilyen színvonalú munkára, a világon elsõként. És azt gondolom, hogy ez nemcsak Magyarországnak lesz nagyon nagy eredménye, hanem szerte a világban is használhatják majd. A minisztérium azt a célt tûzte ki, hogy a Homokhátság megmentése, megóvása érdekében készítünk egy olyan programot, amelyen ezt a technológiát alkalmazva próbáljuk leszûrni azokat az eredményeket, amelyekkel tovább tudunk lépni” – mondta az agrárminiszter.

A komplex technológia alkalmazásával csökkenthetõ a kijuttatott szerves trágya, illetve az öntözésre használt víz mennyisége. A kísérleteket a tervek szerint mintagazdaságokban, szabadföldi körülmények között folytatják majd a szakemberek.

agrotrend.hu / hirado.hu