#maradjotthon – májusban?

Az agrárium döntéshozóinak szakmai információforrásai között évek óta vezető helyen szerepelnek a személyes kapcsolatok. A gazdálkodók többsége rendszeresen, gyakran beszélget a kollégáival, meghallgatja szaktanácsadóját és kiállításokon, bemutatókon is tájékozódik az újdonságokról. Ehelyett ma egyre-másra olvassuk a nyilatkozatokat, rendezvénylemondásokat és a korlátozásokról szóló híreket. Távolságot tartunk, maszkban beszélgetünk, több időt töltünk a képernyő előtt. Eddigi nyüzsgő, élettel teli világunk a tavasz ellenére hirtelen beszűkült, elcsendesedett. Nem kell sem jósnak, sem elemzőnek lenni ahhoz, hogy belássuk, a bezártság hatására személyes kapcsolataink még jobban felértékelődnek a jövőben. Izgalmas lesz látni, mi és milyen mértékben változik meg a karantén hatására.

A mostani helyzetben különösen hasznos, ha vannak mért adataink arra, hogyan is volt ez „békeidőben”. Országos felmérésünk tavalyi fordulója ismét visszaigazolta a szakmai programok népszerűségét. A megkérdezett gazdálkodók 74%-a vett részt szántóföldi, kertészeti bemutatón, 83%-a látogatott el szakmai kiállításra, vásárra, valamint 67%-a volt jelen egyéb szakmai rendezvényeken, konferenciákon. Ahogy eddig, az érdeklődők tavaly is általában egy-két alkalommal látogattak el a három kategória programjaira.

A folyamatok átlátásához, a trendek felvázolásához fontos az egyes generációk közötti különbségek és hasonlóságok feltárása is. Legutolsó felmérésünk válaszadói 45%-ban a 40–59 év közötti korcsoportba tartoznak. A válaszadók 28%-a betöltötte a 60. életévét, és mindössze minden tizennegyedik harminc év alatti. Átlagéletkoruk 50 év. Generációs besorolás alapján a válaszadók háromnegyede a Baby Boomer (40%) és az X generáció (36%) tagja. A mintában egyelőre elhanyagolható a Z generáció (1%) jelenléte, de már 22%-os arányt képvisel az Y generáció.

Tavaly harmadszor mértük fel az egyes agráresemények ismertségét és látogatottságát, valamint a szakmai pályázatok és díjak ismertségét. Felmérésünkben 14 mezőgazdasági kiállítás és vásár, 12 szakmai konferencia, valamint hét agrárpályázat, illetve díj szerepelt. Bár a korábbi cikkeinkben fókuszba került kérdéseknél több eltérést is feltártunk, a szakmai rendezvények látogatása terén csekély különbséget tapasztaltunk az egyes generációk között. Mindhárom korosztály jellemzően egy-két alkalommal látogatott el szakmai eseményekre 2019-ben, a válaszadók körében a legnépszerűbb rendezvénytípus pedig továbbra is a szakkiállítás és vásár volt.

Az AgroStratéga 2019-ben már nyolcadik alkalommal végezte el azt az országos felmérést, amely a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságok döntéshozóinak szakmai információszerzési szokásait, preferenciáit, valamint jövőképét vizsgálja.

A kutatás 81–87%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 11–14%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. A minta nagysága 1400 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.

Az országos felmérésnek 2019-ben is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége), a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége) és a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). Új partnerként csatlakozott a FRUITVEB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács). E négy szakmai szervezet mellett az EUROCHEM, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL és a SAATEN-UNION is támogatta a kezdeményezést.

Az országos felmérés eredményeit bemutató, továbbá a rendezvényszervezést segítő kiadvány letölthető ide kattintva.

Pólya Árpád – Varanka Mariann

(X)