Luxemburgi siker: megvédték a termelők pénzét a V4 országok

Közel két és fél éves tárgyalássorozat végére tettek pontot az uniós agrárminiszterek október 21-én hajnalban Luxemburgban, amikor elfogadták a termelők jövőjét meghatározó új közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó tanácsi álláspontot – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Nagy István.

Az agrárminiszter emlékeztetett: a tárgyalások ezzel korántsem értek véget, csak egy fontos szakaszuk zárult le.

A héten a társ jogalkotó Európai Parlament is elfogadta az álláspontját a KAP-ról, amely sok helyen eltér a tagállamok minisztereiből álló tanács által elfogadott szövegtől.

Fotó: Magyar Nemzet

Az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak a következő hónapok munkája során kell megállapodnia az úgynevezett háromoldalú egyeztetéseken a végleges szabályozásról.

A termelők is küzdenek a klímaváltozás ellen

A tárcavezető emlékeztetett: a maratoni, két és fél napig tartó tanácsi tárgyalások központi kérdése az volt, hogy miként és milyen intézkedésekkel tud minél jobban hozzájárulni az új KAP a klímaváltozás elleni küzdelemhez úgy, hogy közben az ágazat versenyképessége ne sérüljön. A zöldambíció szintjének növelésében általában egyetértettek a tagállamok, azonban a megvalósítás módjában, valamint a kötelezően erre fordítandó források nagyságának kérdésében parázs vita alakult ki a miniszterek között – részletezte luxemburgi tapasztalatait Nagy István.

– A klímaváltozás elleni küzdelemhez már eddig is hozzájárult a KAP, elég csak az első pilléres zöldítésre vagy a második pilléres agrár-környezetgazdálkodási, ökológiai, erdészeti vagy a Natura 2000 területeket támogató kifizetésekre gondolni. Ezek a következő időszakban is megmaradnak – mutatott rá a miniszter. A zöldambíciókat elsősorban az első pillérben új elemként megjelenő agroökológiai kifizetések növelik 2023-tól. A most született megállapodás szerint erre az új támogatási formára a közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló források legalább húsz százalékát kell majd fordítaniuk a tagállamoknak.

A gazdák számára önkéntes alapon bevezetendő agro-ökológiai kifizetésekhez nagyobb vállalásokat kell tenniük a gazdálkodóknak a területalapú alaptámogatások kifizetéséhez előírt zöldfeltételeknél.

Sikerült megmenteni a fontos támogatásokat

Nagy István a visegrádi államok sikereként értékelte, hogy a nehéz helyzetben lévő, úgynevezett érzékeny ágazatoknak továbbra is megmaradnak a termeléshez kötött támogatások.

A V4-ek és a többi kelet-közép-európai tagállam hatékony fellépésének köszönhetően nagy küzdelem árán sikerült elérni, hogy továbbra is a jelenlegi szinten – az első pillérben lévő források 15 százalékának erejéig – maradjanak meg ezek a támogatások. Ezek nagy segítséget jelentenek a húsmarha- és a tejhasznútehén-tartóknak vagy akár a fehérjenövény- és a zöldség-gyümölcs termesztésben érdekelt gazdáknak. Szintén hatalmas eredményként értékelte a miniszter az átmeneti nemzeti támogatások megtartását. Ennek elérése kifejezetten nehéz feladatnak ígérkezett, mivel az Európai Bizottság javaslatában ezeknek a támogatási formáknak az azonnali megszüntetését javasolta.

A tárgyalások során magyar javaslatra sikerült elérni, hogy a húsmarha-, az anyatehén-, az anyajuh, a tej- vagy éppen a dohányágazatban tevékenykedő gazdák számára alapvető támogatások továbbra is rendelkezésre álljanak – hangsúlyozta Nagy István.

Rossz meglepetés a tárgyalások véghajrájában

– A tárgyalásokat jelentősen meghosszabbította, hogy az utolsó pillanatban az asztalra került egy olyan javaslat, amely a legkisebb gazdálkodóknak is előírta volna, hogy megfeleljenek a terménydiverzifikációra és a vetésváltásra, valamint a nem termelő tájképi elemekre vonatkozó követelményeknek – mondta kérdésünkre a végül elvetett, az utolsó tárgyalási napon napirendre került javaslatról a tárcavezető.

Fotó: Magyar Nemzet

Emlékeztetett: ez nagy terhet jelentett volna a kisgazdaságoknak, mivel a jelenleg hatályos támogatási rendszerben ezek alól mentesülnek. A miniszter úgy látja, a mentesség teljes mértékben jogos, hiszen egy bizonyos üzemméret alatt nincs értelme számonkérni az említett feltételeket.

– Ezt a kisgazdaságok számára elfogadhatatlan javaslatot a tárgyalások hajrájában magyar kezdeményezésre, tizennégy tagállam támogatásával sikerült megváltoztatni, így tízhektáros birtokméret alatt továbbra is megmarad a kivételezettség. Ha ez nem sikerült volna, az több ezer kisgazdaság ellehetetlenüléséhez vezetett volna – nyomatékosította Nagy István.

Egyensúlyban a versenyképesség és a zöldintézkedések

A miniszter úgy összegezte a tanácsi javaslatot, hogy a most elfogadott megállapodás teljesíti a Magyarország által előzetesen megfogalmazott alapvető elvárásokat, hiszen a területalapú kifizetések továbbra is garantálják a gazdák jövedelembiztonságát, míg a vidékfejlesztési forrásokból megvalósítható beruházások elősegítik az ágazat fejlődését, versenyképességének javítását.

Az Agrárminisztérium egyetért azzal a megközelítéssel, hogy az európai mezőgazdaságnak, így a KAP-nak is hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni küzdelemhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a zöldintézkedések és az ágazat versenyképessége között. A most elért megállapodás megfelel ezen szempontoknak.

Átmeneti esztendők jönnek

Nagy István hozzátette: fontos, hogy az új szabályozás 2023. január 1-jével lép hatályba, mivel egy korábbi döntés szerint az új hétéves uniós költségvetési ciklus első két éve – 2021 és 2022 – átmeneti év lesz. Ez azt jelenti, hogy az uniós agrártámogatások még a jelenlegi szabályok szerint, de már az új költségvetés terhére lesznek kifizethetők.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet