Hírek

Közeleg a Márton-nap, de libahúst már alig eszünk

Magyarországon az egy főre jutó éves libahús fogyasztás nagyon alacsony: mindössze 70-80 deka. Szűk két évtized alatt 10 millió közeléből alig több mint 3 millióra csökkent az éves vágások száma.

November 11-én Márton-napot ünnepelhetünk hazánkban, melynek tradicionális jelképe a liba. Fogyasztása leginkább a gasztronómiához kötődik, ott van igazán jelentősége. A hízott kacsa- vagy libamáj prémium, sőt, inkább luxusterméknek számít, amely túlnyomórészt a vendéglátó szektorban találja meg a fogyasztókat – írja a Délmagyar. Éttermekben gyakrabban esznek libából készült ételeket az emberek, mint otthon, egy hétköznapi vagy vasárnapi ebédnél.

A libahús viszont mindig is drágább volt az általunk kedvelt húsokhoz képest: jelenleg a comb kilója 2500 forint körül alakul, míg a híres libamáj kilója akár a 10 ezer forintot is elérheti. A libamellnek is megkérik az árát, nagyjából 3500 forintért vásárolhatunk belőle egy kilogrammot. Egész libát azonban élve is, darabonként például 7 ezer forintért kínálják Sárközi Henriettáék Tápén, a Rév utcában. Többféle baromfit tartanak, közösségi oldalakon hirdetik, árulják, most tízen-egynéhány fodros libájuk van, nem is volt sokkal több.

– A szárnyasoknál importról tulajdonképpen nem is beszélhetünk, mindenből sokat termelünk, ha baromfiról van szó. Az export pedig nagyon jelentős a kacsa és a liba esetében is. Mindezek ellenére csökken a hazai libavágás – mondta Látits Miklós. A Magyar Kacsa- és Lúdszövetség titkára hozzátette, nyilvántartásuk szerint 2003-ban még 9,8 millió darab körül alakult a vágás, 2005-ben csaknem a felére esett vissza ez a szám, és már csak 5,5 milliót számlált. A következő évtizedben kisebb-nagyobb kiugrásokkal stagnálás volt megfigyelhető, 2020-ra azonban újabb nagyobb csökkenés jött, és csak 3,2 millió vágást tartottak számon.

Fotó: Délmagyar

A koronavírus-járvány idejében éttermek tömkelege zárta be kapuit, ami hatalmas kiesés volt, amire külön támogatást nem is kaptak az ágazat szereplői.

– Ha a madárinfluenza felüti a fejét, akkor viszont megfelelő hatósági intézkedések figyelhetők meg: ha például kiirtottak egy állományt, akkor – megfelelő járványvédelmi körülmények esetén – azt kártalanították is. Ezenkívül csak az állatjóléti intézkedések többletköltségeire kap támogatást a víziszárnyas ágazat – hangsúlyozta Látits Miklós.

Az ágazat a félkész, tovább feldolgozott termékekkel próbálja meg fellendíteni a piacot, ezek javarészt elősütött, befűszerezett élelmiszerek. Az ilyen termékek népszerűsítésében látják a libahús elterjedését a szakemberek, melyek segítségével némileg növelhető, javítható az évenkénti 70-80 dekagrammos fejenkénti fogyasztás. A libahús viszont mindig is drágább volt az általunk kedvelt húsokhoz képest: jelenleg a comb kilója 2500 forint körül alakul.

Tavaly év elején újra megjelent a madárinfluenza Magyarországon, ennek hatására a KSH adatai szerint az év végi lúdállomány 29 százalékkal, 798 ezerre esett vissza a 2019 decemberihez képest. 2020-ban a keltetésre berakott tojások száma a ludaknál 6,6 millió volt, ami 37 százalékos csökkenés. A hizlalási célú napos baromfi hasznosítása a lúdnál 3,9 millió volt tavaly, ami 40 százalékos visszaesés. 2020-ban a vágólúd ára 3 százalékkal, 629 forintra csökkent – libából 913 ezerrel, harmadával kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban.

agrotrend.hu / Délmagyar