Közzétették a hazai ipari termelés legfrissebb számait

A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mértek, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban és a villamosberendezés-gyártásban jelentősen nőtt a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. februárinál 0,2 százalékkal nagyobb volt.

Az ipari export volumene 0,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 31, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 23 százalékkal bővült. Az ipar belföldi értékesítése 17,0, a feldolgozóiparé 13,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.

AZ IPARON BELÜL DÖNTő (96 SZÁZALÉKOS) SÚLYT KÉPVISELő FELDOLGOZÓIPAR TERMELÉSE 2,9, A CSEKÉLY SÚLYÚ BÁNYÁSZATÉ 23, AZ ENERGIAIPARÉ (VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GőZELLÁTÁS, LÉGKONDICIONÁLÁS) 25 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás az alágak közül a legnagyobb mértékben, 23,5 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 27, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 21 százalékkal nőtt – írja az MTI.

Fotó: wikimedia

A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamosberendezés-gyártás 23 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 39, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 12,9 százalékkal bővült.

A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártás 13,8 százalékkal csökkent 2022 azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 24, az elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 12,1 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártás 13,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt.

Három alágazatban nőtt a kibocsátás

Mindössze három alágazatban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben, 8,9 százalékkal a dohánytermék gyártásában. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítménygyártás 11,3 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A többi hét alágazatban 9,0 és 46 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a tejfeldolgozásban, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 17,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 12,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Utóbbin belül a kohászati ágazatban (fémalapanyag gyártása) még ennél is nagyobb mértékben csökkent a volumen.

Folytatódott a csökkenés a vegyianyag-, termékgyártásban, ahol márciusban 27 százalékkal kisebb volt a termelés, mint egy évvel azelőtt, nagyrészt a műanyagalapanyag-, a műtrágya-, nitrogénvegyület-, illetve a szervesvegyialapanyag-gyártás jelentős visszaesése miatt. A legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

Az ipari termelés Nyugat-Dunántúlon (6,4 százalékkal), Pest régióban (2,8 százalékkal) és Közép-Dunántúlon (0,3 százalékkal) nőtt. A többi régióban 1,9 és 16,4 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Budapesten.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 6,3 százalékkal nagyobb volt a tavaly márciusinál. Az új belföldi rendelések 13,4 százalékkal visszaestek, ugyanakkor az új exportrendelések 10,2 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány március végén 7,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

agrotrend.hu / Index