Költenek a küszvágó csérek

A küszvágó csér közepes termetű madár, jellemző rá a keskeny, hegyes szárny, a villás farok, a lapos, nyújtott fej. A fejtetőn fekete sapkát visel, hosszú, erős csőre élénkpiros, csak a hegye fekete. A költési időt követően fokozatosan kifakul, a fejtető és a csőr is szürkévé válik – írja a Kőrös-Maros Nemzeti Park.

fotó: Tóth Imre

Életmódja a vízhez köti, fészektelepei szikes tavakon, bányatavakon, halastavakon, és a folyók zátonyain alakulnak ki. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti. Nevét legfontosabb táplálékáról, a szélhajtó küszről (gyakori, keskeny keszegféle) kapta. Emellett apró halakat, valamint vízi rovarokat is fogyaszt. Néha a víztől távolabb is vadászik, elsősorban különböző egyenesszárnyú rovarokra. Táplálékszerzés közben a víz fölött gyorsan röpködve, néha szitálva les az áldozatára, melyet hirtelen, akrobatikus mozdulatokkal, behúzott szárnnyal, nagy sebességgel emel ki a vízből.

A Kis-Sárréten az elmúlt évtizedekben a költőállomány 20 – 120 pár között ingadozott. Idén három telepen összesen 55 pár költ, tehát egy átlagos évnek tekinthető. A Biharugrai-halastavakon 15 pár, Begécsen pedig 40 pár az állomány. A telepek használaton kívüli betonszigeteken vannak, melyeket még az 1870-es években építettek a házi kacsák tenyésztése céljából.

Ezeken a szigeteken a küszvágó csérek gyakori társfészkelő faja a dankasirály. A csérek hevenyészett fészke gyakran igen közel, egymástól alig egy méterre található. Általában 2-4 tojást raknak és fiókáik fészekhagyók. Az elmúlt időszak viharos, csapadékos időjárása ellenére a legtöbb pár sikeresen költött. Néhány pár még tojásokon ül, de többségük már fiókákat nevel.

Ha a csérek a telep közvetlen közelében valamilyen emberi, vagy egyéb zavarást (szárnyas, szőrmés ragadozót), észlelnek, rendkívül hangos rikácsolással próbálják elriasztani a betolakodókat.

agrotrend.hu / Kőrös-Maros Nemzeti Park