A klímaváltozás hatása a növénypatogén gombákra

A környezeti paraméterek megváltozása hatással van a kórokozókra is, még kedvezőbb feltételeket kialakítva számukra, különösen a gombák számára, melyek nagy veszélyt jelentenek a növény- és gyümölcstermesztésre.

Hazánk éghajlatát az utóbbi időben az egyre növekvő átlagos hőmérséklet jellemzi, forró, összességében csapadékban szegény nyarakkal, melyet alkalmanként hirtelen, nagymennyiségben lehulló csapadék, akár jégeső kísér. Az így kialakult kondíciók, a meleg és a magas páratartalom kedvezőek a növénypatogén gombák terjedése és virulenciája szempontjából. Emellett a növényeket érő, például aszály által kiváltott stresszhatás következtében hirtelen beindulhat patogének fertőzése a gazdaszervezet védekezőképességének csökkenése miatt. Az enyhe és csapadékos telek is gondot jelenthetnek, ugyanis ezek a körülmények segíthetik a gombák áttelelését. Ez új kihívásokat rejt magában növényvédelmi szempontból, ugyanis új betegségekkel és súlyosabb mértékű fertőzésekkel találhatják szemben magukat a gazdálkodók. A növények megváltozott fonalasgomba közössége nem csak a tünetek kialakulásának szempontjából fontos, de befolyásolja a tápanyagfelvételt és a gazdaszervezet növekedését.

A környezeti változások csökkenthetik a gombák peszticidekkel szembeni szenzitivitását, előidézhetik új genetikai törzsek létrejöttét és komplexebb betegségek előfordulását, valamint egyes kórokozók gazdaszervezet-specifikusságának módosulását, így akár különböző növényfajok között keresztfertőzés is előfordulhat az egymás közelébe történő ültetés/vetés következtében.

A fenti problémákkal szembesülve felmerül a kérdés: mi jelenthet megoldást? Egyes kutatók szerint az evolúció kulcsfontosságú szerepet tölt be ebben, a növények új környezethez történő alkalmazkodása lehet a megoldás a mezőgazdasági termelés fenntartásának. A gombákkal szembeni küzdelemben pedig elsődleges segítséget a megelőzés szolgálhat az ültetvények állapotának rendszeres, több fenológiai fázisban történő monitorozásával és megfelelő mezőgazdasági és kertészeti technikák alkalmazásával, például a metszési időpont körültekintő kiválasztásával és az esetlegesen kóros metszési hulladékok eltávolításával. Kulcsfontosságú az időjárási viszonyok folyamatos figyelemmel kísérése és a növény fertőzéssel szembeni fogékonyságának meghatározása.

Az elmúlt években megnövekedett a fungicid-rezisztens törzsek száma, ami tovább nehezíti a védekezést, viszont előrelendítette a biokontroll készítmények kifejlesztését, melyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a biztonságosabb és fenntarthatóbb növényvédelmi gyakorlat kialakításában a fennálló klimatikus helyzetben. Azonban hatékony növényvédelmi technológia kidolgozása részeként alapvető fontosságú annak megértése, hogy az éghajlatváltozással járó tényezők hogyan hatnak ezen a kórokozók viselkedésére és életfolyamataikra. Előreláthatóan a növénypatogének általi nyomás nem fog csökkeni a következő években, ami igen negatívan hat az élelmiszerbiztonságra és a természetes ökoszisztéma fenntartására is, mely összehangolt intézkedéseket kíván a kutatási szektor és a gazdálkodók részéről egyaránt.

Zabiák Andrea tanszéki mérnök; Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertudományi Intézet

agrotrend.hu / Debreceni Egyetem